M.Simon Katalin : Zakota

 

 

Elszaladt a csend házunktól,

Evőeszközök zajától.

 

Zakatolnak hangoskodva,

Zeng-bong belé a nagy konyha:

Levest követel a kanál,

Hús nélkül a villa ágál,

Vagdalózik az éles kés,

Nyomában rí sok repedés,

Sután csápol a fakanál,

Jaj annak, kit fején talál,

Kiskanalunk védtelenül

Aszalt szilvalébe merül.

 

Véget vet ennek nagyanyó,

Elnyeli őket a kagyló,

Forró vizet ereszt rájuk,

Csillapítja szilajságuk,

Majd egyenként kifényezi,

Kredencfiókba fekteti.

 

Elnémul a csengés-bongás,

Eszeveszett zakatolás,

Rend őrzi a konyha csendjét,

Házunk szívében a békét.

 

 

Legutóbb szerkesztette - M.Simon Katalin
Szerző M.Simon Katalin 248 Írás
Alázattal adózom a z írás hatalmának. Számomra az írás nem csak önkifejezés, hanem maga az élet. Szeretem a ritmust, a dallamot, szeretem az életet. M. Simon Katalin