Zajácz Edina : Anya

Kezemben arany rózsák,
szívemben csupa jóság,
te adtál földi létet,
aprócska testem védted.

Szebb szó nincs a világon,
te vagy a fény a tájon,
napraforgók kék ege,
s az angyalok éneke.

Anya, nézd csak az Időt,
ahogy festi a mezőt,
egy tarka lepke benne,
mintha a szíved lenne.

Én mindig ölelem őt,
a tarkalepkés mezőt,
hisz anyámat úgy látom,
mint egy tündérszép álom.

Legutóbb szerkesztette - Bereczki Gizella - Libra
Szerző Zajácz Edina 199 Írás
1975. november 22-én születtem Nyíregyházán. Végzettségemet tekintve általános ápoló és asszisztens vagyok. Apai nagyapám rokonságába tartozott Váci Mihály költő, az ő és Ady Endre költészete példa számomra. A vers szeretete végigkísérte gyermekkoromat, késztetést az írásra először tizenévesen éreztem. Ekkor még nem tudtam, de azóta igen, hogy a versírás művészet, feladat, amelyet hittel, tisztelettel és alázattal kell végezni. 2010-től a Poet amatőr költők oldalán publikálom verseimet, közülük néhány válogatás antológiákban jelent meg, illetve pályázatokon volt eredményes. Írásaimmal számos irodalmi portálon találkozhat a kedves olvasó. 2016-ban irodalmi munkásságomért Verő László díjat kaptam, ugyanebben az évben megjelent Csöndmadár c. kötetem és a Ratkó József Irodalmi Kör egyik alapító tagja vagyok. Igyekszem megtalálni és megmutatni írásaimon keresztül a magam arcát, az általam képviselt értékeket. Teszem mindezt úgy, hogy közben saját sorsomat és legbensőbb énemet tárom az olvasó elé. Két gyönyörű fiam van, szárnyaszegett angyalként kaptam a földi létbe Márkot, akinek ápolása kitölti napjaim huszonnégy óráját, Levi pedig színesre festi azokat.