Viharos Szent Iván éj

(meghallgatom)

 

…nem tudom hány aranyló lombfény csillogott,

hány aranytó-tükör temette az alkonyba süppedő Napot,

balzsamos esőillatot kavart a szél, s az elhagyott

utcák titkait, amerre lompos lépte végigballagott.

 

Majd táncra perdült, tombolt hajnalig, nekifeszítve izmait,

széles jókedvvel, harsogó zenével mulattatott, mint akit

megbabonáz a Szent Iván- éji éjjel. Időnk zárt kapun át

szökött, rejtett térközök mögött percekre osztva mérte fel magát

 

üstökös-ívű fénybe, árnyék zugába, loboncos, talányos

éjféli máglyaláng ködébe zárva, míg ünnepelt a város.

Csak álltam ott idegen, zárt fényterű parány, kopott homok-

szem homokórányi létben, a réten egymagam álltam ott,

 

és felderült az ég, kövek résein ösvényt talált győztesen a rég

feledett hit, Stonehenge, napisten-legenda, őstitok, ma még

kultikus oltár, bálvány, Kezdet és a Vég…A felkelő Napot vártam ott,

-fénylényt, varázslót, főpapot- én, az ős-napisten-hitre kárhozott…

 

 

 

64látogató,2mai

Szerző Koosán Ildikó 938 írás
Koosán Ildikó vagyok. Jelenleg Szombathelyen élek.

14 Komment

  1. Kedves Henrietta!
    Féltem feltenni ezt a verset.Egyrészt azért, mert sehogy se akart úgy sikerülni, ahogy szeretettem volna,
    másrészt túl komoly témának, átrágósnak tartottam, amihez kell egy kis türelem, ha meg akarja érteni az olvasó.Bocsásd meg ezt nekem. De ha többször elolvastad, biztosan éreztél benne egy-két jobb megoldást, ami nálad is visszhangra talált .
    Köszönöm, hogy itt jártál-, és a szép szavakat.

  2. Azon gondolkodom vajon hányszor olvastam el a verset, mióta felkerült…nos, a kettes matekommal kb. 6-ra becsülöm…és folyton töprengtem, mit írjak kommentnek? Mert annyira lenyűgözött, a vers hangulata, lüktetése, varázsa, hogy nemigen találtam szavakat…ahogy most sem, de ugye már épp ideje volt, hogy végre írjak is:)
    10-ből 15-ös lenne:)

Hagyj üzenetet