Édesapámmal (halottak napján) Csókolom, mormogom halkan a rideg kősír előtt. Hát megjöttél, s örömmé lényegül az arcod, sietnél felém, de visszafogja megfáradt, beteg tested rohanni akaró lábaid. Így látlak én édesapám mindig, itt a temetőben is.-Emlékszel, morcos voltam, amikor te [… Tovább]
a temetőt járom csípős szél rohama arcomat szaggatja krizantémos hantok virágtalan sírok nyomasztó bánatok a temetőt járom pislákoló gyertyák utamat mutatják lépkedek egymagam tévelygő lelkek kíváncsi szellemek vacogó szívemet fájdalom vaspántja préseli szorítja gyertyákat [… Tovább]
Te tudhatod, milyen ha, kedvetlen ténferegsz csupán remegő szívvel, lélekkel, tekinteted üres, lelked kihalt, megszűntek gondolataid. Te tudhatod, milyen ha, a semmi bugyrába merülve csended nyugalmát felveri, riasztja szó, riasztja hang, s őrülten fáj a mozdulat. Nem tudhatod, milyen volt [… Tovább]
Bánat Fölöttünk szürke óceán fagyott hullámai, a láthatár kéken dereng valahol még a nyár mereng, magabiztos végcél fele, madárrajok húznak délre, Ők már tudják, bizton tudják, elvásott a nyár melege, kísértenek üvegszemmel, haldoklón a házsorok, lomb fosztotta vékony ágon hűvös [… Tovább]
Fölöttünk szürke óceán fagyott hullámai, a láthatár kéken dereng valahol még a nyár mereng, magabiztos végcél fele, madárrajok húznak délre, Ők már tudják, bizton tudják, elvásott a nyár melege, kísértenek üvegszemmel, haldoklón a házsorok, lomb fosztotta vékony ágon hűvös eső [… Tovább]
Visszanézek gyakran a múltamba, édes vadgesztenye illatába’ ringó gyermekkoromra, mikor a szív látott csodákra, mikor a hit egész volt, felhőtlen kék az égbolt, mikor csatangolásokra csábultunk a folyó partjára, ösvényt vertünk, illanót, süppedő porból titkolót, visszatérek gyakran a múltamba, csilingelő, [… Tovább]
Megbillent a Föld tengelye, odébb döccentünk vele, nyarunk nem a régi nyár ma, ránk zúdult a Szahara. Forr az ég katlana, bugyog, a Nap izzó gömbként forog, délibábos vizet láttat, remeg, olvad útburkolat. Fáradt patak csak csordogál, város, rét, a [… Tovább]
Fázik a május, didereg fa, virág, madársereg, hűvös szél liheg nyakába, havas eső a takarója, sötét felhők hengergőznek, a völgy fölé elheverednek, szilvafa fátyla megremeg, ott rejtőzik a langymeleg.
Ennyi Az ablaknak ütődve újból és újból próbálkozik egy légy. Nyöszörgés, halk szuszogás, sóhaj tölti be a kórtermet. Zsuzsát kimerítette a sok beteglátogató. Nem bír aludni, felkelni is nehezére esik, hát olvasgat a telefonján. Mintha nem lett volna elég [… Tovább]
Anyám naphosszat ült a fotelben, és nézte a tévét. Kilencven év görnyesztette hátát, gyötörte ízületeit, sorvasztotta izmait. Vékony, kis madárka testű, akár egy gyermek, de annál erősebb akarat lakik benne. Naponta legalább tíz alkalommal elbattyogott a toalettig. A támaszkodó [… Tovább]
