Mezőre dobált gombok a fekete varjak, kárognak és jönnek, egyre csak jönnek. Hideg van, hátamon futkároz ősz végi ereje, míg dudva levelek alatt múltak és csontok tűnnek el örökre. Már várható a tél, közelít a kertek alatt. Kémények okádnak füstöt, szélükön vadgalamb melegszik, bent a lakásokban nem mindenki. Ilyenkor nehezebb a lét. Valahol hallottam, hogy egy padon valaki végleg elszenderült.
Bakos Erika vagyok egy Szeged melletti kicsi faluból. 54 éves, két gyermek édesanyja. Szeretem a szép szavakat, az őszinte gondolatokat és a szép verseket. Kedvenceim: József Attila, Pilinszky János és Ady Endre. Versírásra a férjem halála után adtam a fejem, így próbálom öt éve örömeim, fájdalmaim kifejezni. Az első irodalmi portál, ahol publikáltam gondolataimat, a Poet honlapja. Tagja vagyok a DéeMKá Irodalmi Csoportnak. Nincs saját kötetem, de verseim jó néhány Antológiában megjelentek. Még az út elején tartok, de a költészet iránti alázattal teszem a dolgom. A Héttoronyba tanulni jöttem és megköszönöm a jóindulatú segítséget. Szeretnék a portál aktív tagja lenni. örömmel tölt el, hogy itt lehetek.