Humor

HÜLYE MINDEN MATEMATIKUS…

Tisztelettel Rényi Alfrédnak, az Ars matematika kiváló könyv egykori írójának. (Kedves könyvem volt 1973-ban.) Hülye minden matematikus, ja, meg fizikus, amúgy már nyelvileg is – az egzakt nyelvet akarnák, meg semmi melegítés, csak amit régen tudott a lovaskocsis szódás, amikor [… Tovább]

Vers

Haza kell térned!

Haza kell térned!   Mondanám, de a szóhoz nem kerekednek a parancsot megtagadó ajkak, parányi gödreimhez nyújtóznak csupán míg sós könnyemet kísérik útján.   Pillanat. Oly könnyed a mozdulat súlya -rövid perceim órákra nyújtja-  mért ne lásson csodát világtalan szemem? [… Tovább]

Vers

Csak meglesni…

Ma gyöngyök peregnek le a fákról,ablak mind egy más világra.Beletekintve egyikükbe,szememben reszketnovember faggyá érett fátyla.Gömbölyded pózba töpörödveül egy angyal benn a cseppben,megpróbáltam cirógatni,de eltűnt, így hát tükörágyát leeresztem. Széjjelgurult földet érve,hozzáértem, már megbántam!Ám itt, az ágon ül egy másik,őt csak [… Tovább]

Vers

Őszi reggel

Harmatban fürdik még a Nap, a hajnal arcán könnyfolyó. Didergő, álmos madarak, lombágyuk lágy avartakaró. Lassan nyílik az ég szeme, ködben bujkál a szürke táj, míg dermedt élet ébredez, gyöngyházszínű a félhomály. Zord lelkekbe vad szél harap, színzuhatag az íriszen, [… Tovább]

Vers

Ütött az óra

Hallgatni úgy, hogy fájjon, marja, mint ecet, a torkod, miközben megrökönyödve állsz, mint bennragadt vallomás, töprengve, ki volt a hibás. Szemtől-szembe lázad az igazság, nem akar többé álruhába bújni. A csend pengeélen táncol, és a  hallgatás üvöltve vádol. Dönteni kell: [… Tovább]

Vers

Vadhajtás

Kép: Internet nem látja más de te már érzed az ördög munkálkodását a testet rágó férget érzed ahogy magába ránt a szörny örvénylik minden sejted s te ijedten a felismerést régi ruhád alá rejted de hiába másságod titkát Káin mosollyal [… Tovább]

Vers

Szaturáció

Mindegy, hogyan kezdődött, már világos van. Véreres felhőkön át ragyog az öntudat és te egyedül állsz a lüktető, szerves csöndben, egyedül, akár a Menny utolsó lakója.

Vers

Vágy

  Magamba burkolózom és hallgatom a csendet, így érlek el, így kerülsz hozzám közel, s engedd, hogy ne fájjon ma is.   Holnap megdermed az idő, leleplez engem, csak a szenvedély örök, már csak suhanó árny vagyok, a gyertya lángjánál [… Tovább]

Vers

Könnyes arccal

“Cseppek függnek fák csupasz ágán.”     Könnyes arccal kelt ma a hajnal,tűzsipkáját sarokba dobta.Cseppek függnek fák csupasz ágán,bújnak az álmok csendnyugalomba. Ég paplanját nyakába húzza,fázik ő is, rideg a világ.Villanypóznák állnak a sorba,hiába várják madarak hadát. Lucskos minden, ázik [… Tovább]