Vers

Zsebversek

                                                          Zsebversek III.                Koosán Ildikó  okoskodás a  tett haláladönteni kellmielőtt füstbe szállnaa benned [… Tovább]

Novella

Csak egy fotó

A Poligráf játék első helyezettje – Mehet a következő! – A fiatal lány nem csukta be maga mögött az ajtót.   Vivien került sorra, így izgatottan lépett be az irodába. Gyerekkori álma válhat most valóra ezzel a divatügynökséggel. Környezetében mindenki [… Tovább]

Novella

Fekete ruhás nő

Poligráf játékunk harmadik helyezett írása A fekete ruhás nő minden nap, ugyanabban az időben jött hozzánk, a kávézóba, ugyanahhoz az asztalhoz ült le, naponta láttam. Mikor odamentem megkérdezni: — Mit adhatok hölgyem? Először rám emelte nagy barna szemét, és megajándékozott [… Tovább]

Poligráf

A padon

Poligráf játékunk második helyezett írása   Lassan leszállt az est.  A szemerkélő eső ellenére nincs hidegérzete az embernek. Erre mondják, hogy meleg eső, ebben az időben még a séta is jól esik. Az utca fényei opálossá váltak, megtörtek, máshol meg [… Tovább]

Vers

– kinevelő –

Kineveltem magamból a kislányt, pedig mennyivel egyszerűbb volt vele az élet! Amíg én dühösen sorban álltam a boltban, ő csak heherészett. Amikor bosszankodva várakoztam a postán, ő meghúzta a haját az előttem álló hölgynek –aztán ketten forgolódtunkegészen derékból,de a szemünk [… Tovább]

Vers

Családi(as) haikuk

Farkasok között Fekete bárány vagyok. Éhes a család. Közös kenyérből Morzsát szórnak le elém. Ne nézz madárnak! Fáradt örökség, Mellkasunkon szunnyadna. Csak én mesélek. Vidám testvérek Mosolyt varrtak a számra. Bomlik a cérna. Lelkem pólyába, Testvérek ringatják el. Rémálmok várnak. [… Tovább]

vegyes

A nagyokhoz

( Holt költők társasága ) Látjátok, ide jutottunk, hiába néztek tágra zárt szemekkel, egyre több és színesebb a toll, de keveset ír hittel az ember. Hol vannak a vérrel írt versek, az egyszer lesz itt még szabadság, mondjátok meg őszintén, [… Tovább]

Vers

Töredékek

Töredékek „Ha tested fázik, lelkem Rád adom” meleg éjszakákon faggyal álmodom rövid kabátkádat átjárja a szél zsebét üríted bele már több nem fér sok haszontalan kacat és lom arcodig elér a tegnapi néma-gond s mert örökké fázik benned a fájdalom [… Tovább]

Vers

Várakozás

Súlyos, fekete csend zuhan, mint mázsás, márvány sírkereszt. Bedől a lélek kapuján, zúz, szakít, szívet repeszt. Nem koppan léptek zaja, gúzsbakötöző félelem, vijjogó héjahír lecsap, szertehullik a végtelen.

Vers

Halogató

mindig csupán a kerítésigunos-untalan a kertbenismert ösvényeken aholsötétben sem jársz ijedtenaz utca túl tág és zajosjobb keringeni ugyanott(nem üthet el a villamosbeszédhibád is titokbantarthatod)s bámulhatod tovább amita délibáb bűvésze mutatnem rázol öklöt és nemcsapsz az asztalra semdühöd csak nyálzó ámulat [… Tovább]