2017.11.09. – 7torony Irodalmi Magazin

Tintaszív

2017.11.09. Németh Alexandra Zita 0

Tintaszív Kis asztalomra már rászáradt a viasz, kialudt rajta a hajlongó gyertyaláng, fodrozódó füstje száll s véle a Tavasz, recsegő fiókom mélyén csak a szú rág. Előttem éltem lapjai – megsárgulók – sötét tintafolt, szép szavakat összemos. Megfakult [… Tovább]

Támár

2017.11.09. Bakos Erika 18

Zengő Vérpiros gyalázat az ágyadon, gyolcsruhád széttépett halom. Arcodon szürke mélabú árnyalat, – sértett önérzet gyűlölt vágyat ad. Tarka szoknyán körmeid nyoma, egy szégyenfolt lesz a bűn záloga. Mögötted bezárattak az ajtók, enervált őrület fakasztott jajszót. [… Tovább]

Altató

2017.11.09. Bihari Csilla Rózália 16

kép: pinterest Ha az éj homlokon csókol, hát aludj jól kedvesem, Aludj szépen, kisimultan, én majd álmod meglesem. Húzódj csendben magzatpózba, gömbölyded kis hold legyél, hallgasd, ahogy pilláidon millió fényfolt zenél. Aludj szépen, mint a széltől ringatózó [… Tovább]

Vadszőlő

2017.11.09. D. Bencze Erzsébet 12

Lassan elnyílik minden rózsa. Színük megfakul, szirmuk lehull, illatuk oda… Messze mentél – Összefonom kezem. Imáimra csak az őszi szél felel… Ám kertem alján a vadszőlő kínálja magát. Tüze hív, benne szíved melege. Vörösén átdereng [… Tovább]

10.) Ami az enyém, az is marad

2017.11.09. Váradi József 5

Nem rendelkezem az alkotó beleegyezésével, hogy a munkám (amely a több művel pályázók között kiemelt) az ő témaképével illusztráljam. 135 Őszikék 21. század — SZURCSIK JÓZSEF — A tulajdonos — akril, olaj, vászon / 100 x 120 cm. [… Tovább]

Amikor megszülettem…

2017.11.09. Ruder Jana 16

A vers 1989-ben íródott… Amikor megszülettem erősen fújt a szél, Nem volt a fákon már, sehol sem falevél. Zokogott a felhő, eltakarta a Napot, Az égen csak néhány fázó csillag pislogott. Amikor megszülettem, nem várt senki sem, Hideg [… Tovább]

Hamis ébredés

2017.11.09. Siska Péter 2

Nincsen halál,csak másikálom, nem létezhet,ami van: múlik, majdvisszatér, akáregy amputáltvégtagfájdalma. Kinem ejtetthang.Önmagát ismétli –

Zaharia Stancu: A harcnak vége (Bătălia s-a sfârșit)

2017.11.09. P. Tóth Irén 14

Fordította: P. Tóth Irén A harcnak vége. Egy katonamozdulatlan vár maszkja mögött,valahol messze még jajgat a föld,sikolyra készen, mint szülés előtt. Fölötte tátongó Ég és a Nap,körötte csupasz rét, s a holtak,lelkeik vigyázzban állva, a [… Tovább]

Ráncaink

2017.11.09. Seres László 12

Ráncaink hullám-verte arcvonások, porcelán szépségű védjegyek, mind megannyi színes korallzátony. Gyűlnek évek, imák, fohászok, s míg a szív csapongva partközelbe ér, naponta felkorbácsolt vitorlák az ereink, s én védelek időtől, viharok haragjától, mely égbe szökik, rád hull lüktetőn, mint [… Tovább]

Angyal a padon

2017.11.09. Győri Irén 20

Poligráf -líra Ott, ott a padon fekszik a legszebb csoda Ki tudja, ki nem, hogy a nő kicsoda Fekete ruhája szép, rendezett Itt van kiterítve, mit vétkezett Pad alatt bűnös üvegek, tudni vélem: Tőle nem lenne érdem, nem tette, védem [… Tovább]

Gioconda

2017.11.09. George Tumpeck 25

Poligráf – Líra Sokáig ültem és néztem az ajtót, Apró rezdülés, halk léptek zaja. Vártam, nyílik-e, belépsz-e rajta, Néz-e még rám Gioconda mosolya? Az asztalon virág s mellette pohár, Csendes kortyolás, az idő szalad. A gyertya leégett, árnyékod [… Tovább]

Támár és Amnon

2017.11.09. Radnó György 6

Zengő “Kelj fel, eredj dolgodra.” mordult fel Dávid fia bűn nedveit magán hordva. Körmeiben tépett posztó véres szerződés, gyarló vélt szerelme szertefoszló. A bíbor bűn megszületett? templomodba gyónni mehetsz, bocsánat jár, mindenkinek. Ha jól is teszed dolgodat, nem fáj az [… Tovább]

Tanya

2017.11.09. Kelebi Kiss István 3

A kút előtt repedt vödörbebebújt egy sün és most matata rozzant bádog-ég alatt,riadtan járkál körbe-körbe,zavarja őt a macskaszag,amit a szellő gyömködött bea csöpp lyukon. Odább pörögvepöttöm, fürge bogár szalad.Fölötte gerle. Ring az ág,amint ellendíti magát,röpül, majd siklik könnyeden.Akácok őrzik a [… Tovább]

Nap: 2017.11.09.