A vers 1989-ben íródott…
Amikor megszülettem
erősen fújt a szél,
Nem volt a fákon már,
sehol sem falevél.
Zokogott a felhő,
eltakarta a Napot,
Az égen csak néhány
fázó csillag pislogott.
Amikor megszülettem,
nem várt senki sem,
Hideg füst gomolygott
a kéményeken.
Madárdal nem szólt,
nem nyílott virág,
Fekete csend szorongatta
a kis szülőszobát.
Amikor megszülettem,
nem voltak szavak,
Puha meleg könnyek,
csak tátogató falak.
Kezemet nyújtottam
„Megjöttem, itt vagyok!”
Sűrű köddé váltak
lelkemből a sóhajok…
Kép: Ruzsa Dániel
Legutóbbi módosítás: 2017.11.09. @ 17:35 :: Ruder Jana