Pődör György Szerző
Vezetéknév
Pődör
Keresztnév
György
7 hónap Nincs Komment

    Fagy ha még fájna, nézzél a tájra, búvik már a hóvirág. Ahogy volt régen, fehérből szépen születik a jó világ.   Jelzik a hangok, ha nem is harsog: cinegék, szarkák, szajkók vidám fohásza, fakopáncs násza ébreszt erdei cankót. [… Tovább]

11 hónap Nincs Komment

Pődör György  ÖRÖK TEKINTET Valahonnét indul mindig: valamiért, valakiért. Jóslatok hiába intik, a földi térből már kiért. A szembe talán könny szökik, mikor megkísérti a fény. Kegyetlen kínok átdöfik, istenéhez fordul az én. Így jön el benne az este apró [… Tovább]

11 hónap 6 komment

Havazás Hull a hó bokrokra, kőre, lepelként borul a fehér. Háztető marad csak pőre, akár a test-meleg tenyér.   Szerethető ma az úttest, mert nem látszódnak a lyukak. Pocsolyát eresztő rút est sem kínál fagyot alkunak.   Amolyan se tavasz, [… Tovább]

11 hónap 5 komment

Elröppent már minden fényes petárda, alszik a dőlt pohár, az év lezárva. Pezsgő a bontott üvegben még pisszeg, csillagok az égen, ezernyi kis szeg.   Távol az Írottkő, csak lélek látja, mert csúcsát az álomfelhőbe mártja. Lágy ölében Kőszeg szuszogó [… Tovább]

12 hónap Nincs Komment

Nincsen arany, se mirha meg tömjén. Három király sincs áhítattal térden. Szalmák közt, édesdeden és gyöngén – hej, de sokan várják, hogy visszatérjen.   Földi kis testben égi a törvény, már nem Szűz ölén ring jéghideg télben. Hit vezet hozzá, [… Tovább]

1 év 5 komment

      Az őszben vangoghi esték:a fákról lefolyt a festék.Lomha ködként terül a csend,mert hallgat a lent és a fent. Kigyúlnak, mint a csillagok,űrből lopva kis illatot,a függönyfátylas ablakokrejtve, mi van az asztalon. A holdas ég most kirakat,és az [… Tovább]

1 év 2 komment

      Beomlott tárnába vagy toronyba zárva, így vagy úgy, de fél az ember, ha árva. Ám félelmében hinni is megtanul, hogy bármi jön, már nem jöhet váratlanul.   Amikor kövek közt a remény a párna, mintha odakint már [… Tovább]

1 év 3 komment

      Gondolatok egy bányagödörnél   A vén idő szegélyén üldögélek, előttem a homokbánya partfala. Mint a végtelen csillagüstökének kőpora: ujjaim közt hull a dara.   Amit hallok, az múltból küldött ének, évmilliók eróziós dallama. Letűnt világ! Lám, mintha [… Tovább]

1 év 3 komment

                Szent Kinga emlékére   Távol az otthon. Már csöndes a határ. Gyermekvolt-emlék minden, ami pannon. Keserű szél fújdogál megtört hanton, amerre vonult a Tegnap, mint vad tatár.   Só – verte gyűrű. [… Tovább]

1 év Nincs Komment

    Talán  minden ott az erdei tónál kezdődött klottgatyás fürdéssel az arany napfényben unkák és tarajos gőték sütkéreztek a víz fodrain a vén idő redőzött s a gyermekarcú tükörképben nem féltem üzenete sem volt  semmiféle nesznek Talán emlékszem milyen [… Tovább]

Pődör György Szerző még nincsenek barátai.
Minden szerző, lektor, adminisztrátor csoportja.