Zajácz Edina : Tapéta-firka

A tollnak papír lehet csak a párja,

anya szerint rajzolni arra szabad,

Tudom én, a tapéta alig várja,

hogy legyen rajta néhány színes maszat.


A lakásban ez a legnagyobb papír,

jó lett a kedvem, hisz ráfér majd minden,

nem is kell hozzá sem olló, sem radír,

nekilátok hát, s felhajtom az ingem.


Nézd, ragyog a fal, zakatol a szívem,

piros, sárga, zöld és kéne bele kék,

hallom a porszívót, zúg a földszinten,

nem zavar senki, amúgy sincs tele még.


A tapétán ott az egész napirend:

anya kávét főz, ruhát mos, tereget, 

a fodrásznál egy ajtónak nekiment,

este tévézik, dolgozott eleget.


Kár, hogy ezt csupán én látom egyedül,

az egyik dolgot takarja a másik,

szememben mégis büszkeség fényesül,

míg anyáméban a méreg szikrázik.

 

 

Legutóbb szerkesztette - Zajácz Edina
Szerző Zajácz Edina 201 Írás
1975. november 22-én születtem Nyíregyházán. Végzettségemet tekintve általános ápoló és asszisztens vagyok. Apai nagyapám rokonságába tartozott Váci Mihály költő, az ő és Ady Endre költészete példa számomra. A vers szeretete végigkísérte gyermekkoromat, késztetést az írásra először tizenévesen éreztem. Ekkor még nem tudtam, de azóta igen, hogy a versírás művészet, feladat, amelyet hittel, tisztelettel és alázattal kell végezni. 2010-től a Poet amatőr költők oldalán publikálom verseimet, közülük néhány válogatás antológiákban jelent meg, illetve pályázatokon volt eredményes. Írásaimmal számos irodalmi portálon találkozhat a kedves olvasó. 2016-ban irodalmi munkásságomért Verő László díjat kaptam, ugyanebben az évben megjelent Csöndmadár c. kötetem és a Ratkó József Irodalmi Kör egyik alapító tagja vagyok. Igyekszem megtalálni és megmutatni írásaimon keresztül a magam arcát, az általam képviselt értékeket. Teszem mindezt úgy, hogy közben saját sorsomat és legbensőbb énemet tárom az olvasó elé. Két gyönyörű fiam van, szárnyaszegett angyalként kaptam a földi létbe Márkot, akinek ápolása kitölti napjaim huszonnégy óráját, Levi pedig színesre festi azokat.