Mese

Macska az űrben!

Kovács Beatrix rajzára Nézd csak, ott a vörös macska! A Szaturnusz körülkapta! Körülkapta, nem csoda! A Szaturnusz nem ostoba, megunta bús magányát, felhozta a nagy égre, körbe-körbe csalogatta, a bolygók szívörömére.   Cili cica suhan, s hopp, fényes öve hullahopp! [… Tovább]

Vers

Az én magyarságom

( Kép – Görgényi István – Magyar szív )  “Magyarnak lenni nekem mit jelent” nem pénzt, nem lopott gazdagságot, ősi tüzet, ami még parázslik idebent, és a szívemben őrzött Emese álmot. Hajnali csendben a madarak dalát, otthon összebújós kályha meleget, [… Tovább]

Vers

Zúzmara nyílik

Kép: Internet Jéghideg árnyat rajzol az alkony, szűz puha hóra, fancsali képpel ballag az óránk nagymutatója. Halkul a dallam,s lám fakuló fényt sír a szemünkre, tél fagyos ujján zúzmara nyílik lelki sebünkre.  

Vers

Őszi panoráma

Ismét a park, lazulás, nyárhullám, koraősz, kutyát sétáltat egy fiatal nő, felszállok erre a délutánra, színt váltó fűsziget, vitorla feszül gondolattengeren, arcok villannak feledésből, beazonosítatlan némelyik, szemhéjon átsüt a Nap, légszkafanderbe zárt földi lények, évente körbekerüljük, csak  úgy, életárban, amíg [… Tovább]

Vers

ELRENDELTETETT

álmokkal összebújva éjek kísérnek túlra   Álmokkal összebújva éjek kísérnek túlra átfutó lélekgyönyör nem vádol nem is gyötör halkuló utcazajok házak mellett ballagok minden könnyű és igaz (szorongásmentes vigasz) béke van – jó ez nagyon selymét átélem s hagyom hogy [… Tovább]

Vers

Folyosók

A folyosók arra valók, hogy várakozzon az ember. Ott tenyérbe bújnak a félelmek, a fülek megszokják a csendben hirtelen koppanó súlyos lépteket, árnyék sétál végig a kövön, majd teljesen betakarja a cammogó Időt. Elhalványul a kinti világ, hangosodik a szívverés. [… Tovább]

Vers

DALÍlevelek

elcsábított hogy beleforgasson magambaSalvador-Dalí-mázba forgassonengemmé tett az isteni NŐóriási négyzetrácsos lapátonpárzó kések voltunk szeretőksikolyokra hasadt a hajnals mikor lefutottunk a partrameztelenségünkkel összekaristoltukaz álszent halászfalut egy kavicsra álltam visszahajtogatott szárnyaim kibontottam  emelkedésem képe bennem tükröződöttkönnyű tollak asszonyom érintései suhogtakszálltam Port Lligat [… Tovább]

Vers

Te azért vagy

        Te azért vagy                         Koosán Ildikó hogy megismerj,hogy ébren tartsd a lelkemhogy könyörögj,hogy fenyegess, hogy felvidítsd a kedvemhogy megőrülj és észre térjhogy engem okolj mindenér’hogy megbocsáss és elfeledjhogy így maradjak meg neked         álombéli társként.                          [… Tovább]