Még néha napján megjelensz csillagok gyémánt nyoszolyáján, s hattyús-arcod liliomfehér udvarában életre kelnek a hamuba holt parázs-érzelmek! Egy alig látható tüske-akadály szurkálja örökkévalón rátarti gőgösen szívünk érzékeny szirmát! Szemeinkből lassan, megsemmisülten elvérzik minden könny, amit valaha is egymás vigaszára [… Tovább]
Sohasem tudta igazán megérteni, sem pedig elfogadni, hogy miért mindig ő volt minden szituációban az ún. feketebárány? Miért állandóan őt bántották, alázták, verték, vagy kedvtelésből rugdosták össze a nagy általánosságban azok az antiszociális, vagy pszichológiailag súlyosan degenerált idióta kamaszok, akikkel [… Tovább]
Nyári, fülleteg kánikula tombolt, ami nem volna éppen baj, ha az ember a Balatonon vagy éppen egy kellemes, homokos, nem agyonzsúfolt tengerparton süttethetné magát, és nem egy szeptemberi hónapban azon törné a fejét, hogy hogyan lehet annyira szerencsétlen matekból, hogy [… Tovább]
Bonifert Imre sok mindenre lehetett volna büszke, amikor életének eredményeit szomorkás agy nehéz napjain számba vette. Elsőként kisebbfajta vállalkozását értékelte sokra, mely a kistermelői húsiparra szakosodott, és szépen hozott a konyhára – főként ünnepnapokon. Járda felé nyúló húsboltjában mindig volt [… Tovább]
HAJNALI ÓRA Egész éjjel ordas szelek fújtak. Kemény, süvöltő, komisz szelek, melyek egyszerre fölzaklatott, kialvatlan idegeket, és megfáradt csontokat repesztenek. A buszvezető éjjeli műszakos lévén szinte mindig korán ébredt. Bár Farsang volt, szombat este, a munkához szokott ember számára egyik [… Tovább]
A gyermek meglehetősen halkan pityergett, de ez is elég volt, hogy Koris meghallja, amikor dinoszauruszos pizsamájában a mellékhelységből visszament közös hálószobájukba. Már régóta pedzegette gyönyörű barátnőjének, hogy talán túlzottan szigorúan ítélték meg azt, hogy közös gyermekük önállóan aludjon csak egymaga [… Tovább]
H.K. sohasem volt valami szerencsés ember. Ha úgy hozta a sors, hogy talált az utcán száz forintot, inkább visszaadta jogos tulajdonosának, vagy, ha a tulaj már régen messze járt, egyszerűen bevitte a kerületi rendőrőrsre, és leadta, mint talált tárgyat. Amikor [… Tovább]
Hullámzó, tevékeny homlokomban most még elszántan küzdve csikorgok; akaratos, tántoríthatatlan hittel kultúrát majszolok, miközben a kinti, félelmes világ rendre letörné szárnyasan ítélkező hangjaim. Az elemek titkos pattanása egészen a lélek zsigeri mélységig hallható. A Mindenség-babonázó pillanatokban már csak mi lehetünk [… Tovább]
Remegő-hezitáló tudatosan kiszolgáltatott szájszéli bizsergés titokban elkapott romantikus csókok mindensége előtt; álom s ébrenlét egyaránt váltakozva hullámzik többszörösített érzelmi spirálgyűrűkben amikor az elnyerhető boldogság hamvas-szirmai lüktető szívekre települnek. Gyöngéd igazgyöngyök ékszer láncolatából nőtt, mezítelen bőrünk pórusain át hallgató lelkünkbe kúszik [… Tovább]
Hajléktalan boldogság-töredékekből még utolszor jó volna teremteni valami megismételhetetlen, lehetséges boldogság-vágyat. Dédelgető, idill romantikát, mikor a kedves ölébe hajthatjuk elcsigázott, megfáradt fejünk, hogy ne szólíthasson vagy darálhasson be egy újabb végek nélküli kálvárianap golgotás-szolgás keresztre feszítése. Csattogó őrletés, önemésztés titkon [… Tovább]
