Böröczki Mihály - Mityka : ISKOLÁSKA

 

 

Gyerek voltam, tűrtem a klott-gatyát,

ötvenhatot falumban fúltam át,

s mint kotlós, aki más fészkére ül,

egy jó hetet tanultunk németül.

 

Az iskola rögvest haptákba állt,

a régi eltűnt, új eszmét talált,

s nem magyarázta senki emberül,

hogy falunk trónján másik ember ül,

 

Egy új öröm szóródott szerteszét,

kis, szomjas torkom itta a mesét,

s a Szabad Európa híreit.

 

Az utca nálunk fújta melegét,

csak kis idő volt. Arra sem elég,

hogy falum meggyónja a bűneit.

 

*

 

Rossz október volt. Fázott a hideg.

Épp pattanásig feszült az ideg,

a várakozás nap-nap volt jelen,

s nagy cafatokban hullt a félelem.

 

Bár senki nem szólt rosszul senkinek,

már látszott, hogy a boldogság biceg,

s a rossz mag úgyis megtorlást terem.

bár dolgos kéz  szánt-vet a földeken.

 

 

A derékszíj se véletlen szoros,

de annyi ember volt akkor okos,

nem látták, hogy a szabott gatya bő.

 

S kit érdekelt,  hogy a szándék jogos,

a gyűlölet e tájon otthonos,

és bárhogy irtod, mindig újra nő.

Legutóbb szerkesztette - Böröczki Mihály - Mityka
Szerző Böröczki Mihály - Mityka 1001 Írás
1946. Vaszar. Gyönyörű gyerekkor. Iskola. Szeged. Felhőtlen fiatalság. Érettségi. Budapest. Műszaki Egyetem. Kemény kitartás. Diploma. Pápa. Dac és hit. Neki az Ismeretlennek. Vasút. Versek. Vonatok. Pályagörbület. Végállomás. Szombathely. Napilapok. Hetilapok. Folyóiratok. Önálló kötetek. Fénytörések. Vadkörtefák. Vesszőfutás. Antológiák. Ünnepek. Hétköznapok. Két gyerek. Befejezés. Kezdés. Új élet. Szerelem. Öröm. Harmónia. Jegenyék. Stációk. Végtelen út. Vagyok. Tűnődöm. Létezem. Élek. Írok. Anyám templomba jár. Szeretem a vadkörtefákat.