„S én mit hagyok rád, milyen kincseket? […] életlen éltem, és álmatlan álmom.” Babits Mihály Babits Mihály: A meglódult naptár AZ IRIGY KÖRHINTA Jaj hogy suhannak, versenyt év az évvel! S egyre kergébben! Tél az ősz után! Liheg [… Tovább]
<p style="background-attachment: scroll; background-clip: border-box; bac
M egmártózni az Élet vizében É s nem félni, G ondolni sem kell, szépen M inden megtalál. O tt vagy már a térben, S ehol vagy. T e látszol az égen, V agy a víz tükrében A hova nézek N [… Tovább]
Szilveszter éjjelén ezer fogadalom, <p
saját fotó: Palma de Mallorca tedeum 2018 Koosán Ildikó E csöndes órát – ajándékomat – az Ég küldötte, áldom sorsomat; nem sírok-rívok, nem panaszkodom, nem gyötrődöm a kétes holnapon, bennem az imák gyertyái égnek, Te [… Tovább]
Egyre inkább úgy érzem a google fordítja a beszélgetéseinket. Nem értjük meg egymást, hisz két mondat után jön “öt sor” tekintet. Üres. A háttérbe révedő üvegnézés. Átnézel rajtam? Vagy csak a sörrel szemezel? Legalább a tekintetem nem a földön csörömpől. [… Tovább]
Elröppent már minden fényes petárda, alszik a dőlt pohár, az év lezárva. Pezsgő a bontott üvegben még pisszeg, csillagok az égen, ezernyi kis szeg. Távol az Írottkő, csak lélek látja, mert csúcsát az álomfelhőbe mártja. Lágy ölében Kőszeg szuszogó [… Tovább]
Korhadó pillanatok reccsennek belém,amint a múlt sántítva iszkol el tőlem,kettéfűrészelt évgyűrűk sandítanak felémutolszor, mielőtt a szúpercegésbenatomjaikra hullanak, szálka bennemaz egész színdarab, amputáltan néma taps.Az élet gyaluját magamra toltam, maradoktisztelettel világot jelentő deszka holtan. 2017. 08. 22.
mese Egy kicsi városban éltem szüleimmel és a nővéremmel. A város közepén közel laktunk az iskolához, boltokhoz. Édesanyánk egy irodában dolgozott, apukánk pedig egy gyárban, ahol nem érezte jól magát, mert nem felelt meg a végzettségének. Apukánk arra vágyott, [… Tovább]
Kiradíroztam megint egy esztendőt, a naptáramban fogynak a szereplők, jaj, annyi barát, s annyi óra ment el, a jussul ide hagyott félelemmel. A december már huszonnyolc napot élt, és fárasztja hosszúra nyúlt ittlét, kitörölne a világűrben bárhol, [… Tovább]
<span style="font-size: 16.0pt; font-fami
Valahol mélyen, több száz, ezer ölre a föld alatt élt egy sereg gyíkszerű hüllő. Akkorák voltak, mint a vadászkutyák. Testüket pikkely borította, végtagjaik karmokban végződtek, két-három vagy még ennél is több fejük nőtt és olyan szárnyuk, mint a denevéreknek. [… Tovább]
az utolsó hadgyakorlat utolsó éjszakáján bejött sátrunkba a laktanyaparancsnok nem tudott enni egyék meg fiúk tette konzervét a lőszeres ládára mosolygott is de látszott hogy nem minket lát hanem a múltba réved vagy a jövőbe? másnap megalázta őt [… Tovább]
(betyáros -dalos) lemezszöveg előzetes Csillagbökös ég tetején, Vándorol a gondolatom, Örök útján bandukolva Magyar nótámat dúdolom. Néha szekerek is jöttek, Döcögve, tócsákat vágva, És ha engedte a kocsis Felültem a saroglyába. Szalmát gyűrtem magam alá, Hanyatt [… Tovább]
/talán a vadfügefához/ Magam jó dolgok mellé álltam. Velem volt az Isten, ahogy tőlem telt, kitaláltam. Nem volt sose jóságos, sem fehér szakálla, ahová a világ rogyott, nem volt soha lába. Gyertyát ha gyújtottam, nem imbolygott [… Tovább]
fotóm: havas ág Decembervég Koosán Ildikó (1) Télben ma tavasz nézd, már bimbóit bontja szívben a remény (2) kihalt világba holdsarló küldi a fényt lámpás az éjben [… Tovább]
Nagy pelyhek jöttek, mint szívből a szó, a meleg földre ráolvadt a hó, s mint árva kesztyű, sánta volt a tél, s bár gyöngy-fehérbe öltözött a tó, a hideg félt, mint árvában a jó, s egy szusszanásba [… Tovább]
Helyzetkép Koosán Ildikó Ezen az átlagos köznapi reggelen is tudni kell, mi történik a házon kívül. Az asztalon még a tegnap esti mosatlan edény, egy jól sikerült est maradékait tünteti el majd a mosogatógép. Odakint ősz [… Tovább]
Eleinte nem értettem a dolgot, gondoltam, nincs idejük, vagy nem is tudom, szóval alig tetszikelték versem, míg máskor, egy másik jóval több hozzászólást kapott, mint maga a szöveg. Keresek tehát sok megbízható áltlagolvasót! Ahogy az egyszeri apó mondta: kis [… Tovább]
Valamiért Te más vagy. Más a mosolyod, másképp nézel rám, máshogy mondod: – Akarom. Ránézésre más vagy, de ha tovább figyellek, olyan vagy, mint én. Fenőttet játszó gyermek- lélek.
Alszik a tél, s vele alszik a szél, szárra aszalva remeg a levél, őrzi a víz tava hűs erejét, s ring Balatonja, a nő csodaszép, alszik a part, vele alszik a nád, őrzi a nyár örökölt moraját, hattyú [… Tovább]
Kilépve a szokott időből, habos, könnyű lebegésnek, vattás vágynak megfelelni: oldódj, lazíts, pihenj szépen! Átölelő, simogató viz a strandi medencékben, tükrén karcsú nyárfák nézik maguk, ingva kósza széllel. Soselátott szomszédokkal emberséges beszélgetést folytatni lassú tempóban. Szétnézni a tájon hosszan, [… Tovább]
Illusztráció: Udvardi Erzsébet: Betlehem A fehér palást végül kiszakad, s a hóesés a téli ég alatt beborít majd erdőt, hegyeket, az arcokra fest égi fényeket a felragyogó csillag keleten, jelezve, hogy ott van Betlehem, ahol vár ránk a [… Tovább]
Kránitz Laura Életelemző című verse nyomán Fagyottra hűlő ágyak,tetszhalottá merevedő vágyak,fogak mögött csikorgatott búcsúszavak,télre tél jön, valaki megölte a tavaszt. Alvadtra tépett utolsó szívdobbanás,az érzelem magának saját sírokat ás,hervadt kórókat csokorszám hord rá a szél,tétova kezek keresőn nyúlnak a [… Tovább]
(1) két varjú károg az öreg akác ágán telet ígérnek (2) fekete foltok varjú csapat tanyázik a havas kertben (3) a diófáról fekete varjú rebben sorsa időtlen (4) Hómezők felett, varjú-pár kering. Daluk Tavaszi ének. (5) karácsonyi [… Tovább]
Te miért nem írsz verset? Tessék? Egy költői sort el nem olvasol? Azt hiszed, így inkább élsz? Ritmus, rím nem hökkent meg? Egy dallam, ami a muskátli gyökerétől felível, nézd, egészen addig a felhőig, megremegteti, az sírva fakad [… Tovább]
A halakból addig tolták, csak elérte már a bakot. Szülei félig szülei, mert a szülők a holnapok. Ünnepeljük, elmeséljük, kibeszéljük, mi bennünk jó, készülődünk, díszítgetünk, hol van már a tavalyi hó. Minden gyerek megváltónak jött e zűrös, szép világra, [… Tovább]
fagyos az utca ködlámpák fénye a nap vörösét szórja elémbe fenn a kiflihold ezüst vonóval csillagzenét húz télesti mollban csillámporos fény menny-sejtetésül közelben isten karácsony készül
Áldott, békés karácsonyt kívánok Mindannyiunknak!
Annyit írtál, hogy már címet sem adnál lassan annak, ami a fejedben. Fehér mezőkönfüggő. Este jön, ideje összecsuknod, egy lett azzal,amit elfelejtesz, bár csapongbenned a tennivalók közt,szépnek láttad szűz alatt a hóban. Lejjebb csúszol a székben, így se jön nyugtod,a fejedben maroknyi csend farkasszemez [… Tovább]
Tartalom másolása nem engedélyezett!