Bíró Rudolf : (Lét)idegen nyelv

Egyre inkább úgy érzem a google 

fordítja a beszélgetéseinket.

Nem értjük meg egymást, hisz

két mondat után jön “öt sor” tekintet.

Üres. A háttérbe révedő üvegnézés.

Átnézel rajtam? Vagy csak a sörrel szemezel?

Legalább a tekintetem nem a földön csörömpől.

A fiad vagyok akkor is, ha Ádámnak nevezel.

Testtartásod beszédesebb, mint Te.

Mondataidban csak a vesszőknél

találom magam.

Ott legalább nyomaték kerül a semmi elé,

hogy a mondat végén a pontot elharapjam.

Fuldoklom. Talán a félrenyelt szavak miatt;

hirtelen Gégemetszés a verseimet író tollal.

Csak így lélegezhetek fel – újra és újra.

Ha elfordulsz is, látszik egy másik oldal.

Pedig keresem, hidd el a közös nyelvet.

De mit kezdjek a beszédhibás-gesztusaiddal?!

Csak a szádban üvöltő csendet értem.

Az én arcom meg tele kín-szmájlikkal.

 

Legutóbb szerkesztette - Bíró Rudolf
Szerző Bíró Rudolf 69 Írás
Bíró Rudolf vagyok. 1992-ben születtem Hódmezővásárhelyen. A mai napig itt élek, dolgozom és alkotok. Számomra a versírás nem csak hobbi, hanem gyógymód is. Sablonosan hangozhat, de a lelki sérelmek kiírása nálam gyógymód, bár lassú...Remélem a verseim által átadott részletek, szeletek elmélyedést, tovább gondolást vagy újraolvasást generálnak, amely érzelmi visszacsatolást fog eredményezni. Eredményes alkotókedvet mindenkinek!