Pődör György : Újévi köszöntő

Elröppent már minden fényes petárda,

alszik a dőlt pohár, az év lezárva.

Pezsgő a bontott üvegben még pisszeg,

csillagok az égen, ezernyi kis szeg.

 

Távol az Írottkő, csak lélek látja,

mert csúcsát az álomfelhőbe mártja.

Lágy ölében Kőszeg szuszogó kisded,

tegnapját szorítja, mint múló kincset.

 

Szeléné csókját hinti fenn az égen,

súgva, mint alvó kedvesének régen,

hogy a Remény és a Szerelem örök.

 

Lám! A múló évek, mint időkörök

egy pillanatra mindig összeérnek,

dacára minden fagynak, ellenszélnek.

Legutóbbi módosítás: 2019.10.29. @ 09:52 :: Pődör György

Szerző Pődör György 28 Írás
1948-ban születtem Vasszilvágyon. Mérnök-tanárként tanítottam főiskolán, középiskolában évtizedeken át. Verseket régóta írok. Első verseskötetem a nyolcvanas években jelent meg,melyet még hét követett. Közel ötven antológiában szerepeltem.