dudás sándor : Ingerek

 Nyelvemnek támasztott

szavak létrája.

Bartók éneke elindul

szép hazámból.

Kérdőjelek 

jönnek a szobába,

látszatok közt európai,

és magyar, aggódom.

A tévén tüntetők vonulnak.

Nincs jól író és a jót olvasó.

Sóhajba fúlt szólamok,

úrhatnám polgárok, pártok, 

haszonlesők,

ügyes köpönyegforgatók,

mosolytalan találkozások,

új remények –

csak legyen erőnk kivárni.

Jön a hajnal,

fényében meglátjuk,

milyenek ezek az álmok.

Köztes idő,

helyzetjelentés az életről.

Igyekeztem jó ember lenni,

gondolataim hőse – –

sodortak szükségek, napok,

és vártam, hogy jobb legyen.

A tévé új híreket hoz.

Jó, hogy nem mérgez a hang,

siket és felesleges 

mondanivalós költőt,

népemnek – vélik – haszontalant.

Karácsony közeleg,

gondolataim hallgatom,

szomorúan magamtól, másoktól,

ma sem hiszem,

hogy a holnap jobb,

szerethetőbb lesz.

Nyelvemnek támasztott

szavak létráján

lépdel a csend.

Legutóbbi módosítás: 2019.09.10. @ 15:00 :: dudás sándor

Szerző dudás sándor 767 Írás
1949-ben születtem Tápiógyörgyén, a mai Újszilváson. Szakmám könyvkötő. Nyugdíjas vagyok. 13 éves koromtól társam a versírás, az irodalom. Több önálló kötetem, s általam szerkesztett antológiám, s más antológiai szerepléseim vannak.