Böröczki Mihály - Mityka : BALATONI FORDULAT

 

 

Nagy pelyhek jöttek, mint szívből a szó,

a meleg földre ráolvadt a hó,

s mint árva kesztyű, sánta volt a tél,

 

s bár gyöngy-fehérbe öltözött a tó,

a hideg félt, mint árvában a jó, 

s egy szusszanásba belehalt a szél.

 

A Nap égető erővel sütött,

a hegyek kontúrjába ütközött,

s míg ég aljába szöktek a csúcsok,

a csöndnek már csak vörös folt jutott.

 

Jó télidő volt. Év végére járt,

a december már várta januárt,

a fagy elhagyta a hűtlen talajt,

s az évszak bajra halmozta a bajt.

Legutóbbi módosítás: 2019.09.10. @ 15:00 :: Böröczki Mihály - Mityka

Szerző Böröczki Mihály - Mityka 1003 Írás
1946. Vaszar. Gyönyörű gyerekkor. Iskola. Szeged. Felhőtlen fiatalság. Érettségi. Budapest. Műszaki Egyetem. Kemény kitartás. Diploma. Pápa. Dac és hit. Neki az Ismeretlennek. Vasút. Versek. Vonatok. Pályagörbület. Végállomás. Szombathely. Napilapok. Hetilapok. Folyóiratok. Önálló kötetek. Fénytörések. Vadkörtefák. Vesszőfutás. Antológiák. Ünnepek. Hétköznapok. Két gyerek. Befejezés. Kezdés. Új élet. Szerelem. Öröm. Harmónia. Jegenyék. Stációk. Végtelen út. Vagyok. Tűnődöm. Létezem. Élek. Írok. Anyám templomba jár. Szeretem a vadkörtefákat.