lennék én is lennél te is messze tőled messze tőlem rám találsz majd rád találok este eljössz este várlak nagy titokban megcsodállak te csak nézel megigézel kézen foglak csak mi ketten önfeledten felhőn szállnánk vízen járnánk nem törődnénk senki mással [… Tovább]
Beégett retinádba a nap.A vörös-körös pislogások között,feltűnik egy régi kalap,vékony karok, rogyadozó láb.Kopott ruhákat viselő délibáb,suta, embernek öltözött alak.Tántorgó homályos sziluett.Valaki ismerős talán?Mély barázdák nyúlnak homlokán,alatta bágyadtan, hunyorgó tekintet.Féloldalt áll, néha meginog,Fáradt karjával, lehet neked intett,talán karcosan nevetni is fog.Próbálod [… Tovább]
A kép Piskóta figurája. Illusztráció: Szűcs Mónika Galamb Gerzson, – aki munkáját tekintve postásként dolgozott a Mesélő Erdőben. Arról volt híres, hogy nála gyorsabban és pontosabban senki sem kézbesítette a küldeményeket a Mesék Csodálatos Földjén – tanácstalanul toporgott Piskóta sátra [… Tovább]
Egyszerűbbek a szavakaz éj leple alatt.Mikor titokban összebújni jó,hallgatni, mit mormol a folyó.Ahogy a vállaink összeérnek,nekünk szól az éji madárénekés láthatatlan bársonyátteríti ránk a nyári szél.Mégsem szólok. Elmond mindent a pillanat,ami ha örökké tartana is rövid lenne.Ebben a pillanatban ketten [… Tovább]
Megfontolhatod, barátom!Mielőtt lelépsz az útrólés sárga ujjaid közégyűrött cigarettát húzol.Még várhatsz talán, barátom,törölni az emlékeket,inkább romházak falárólolvass, ócska közhelyeket.Ne mondj le minden barátról!Hagyd ott a hideg vacsorád,sétálj az öreg hídon át,valaki hátha szembe jön.Míg a megváltó percre vársz,dúdolj a szürke [… Tovább]
A kép Piskóta figurája. Illusztráció: Szűcs Mónika Piskóta (a világ legnagyobb zenebohóca, aki önmagát szerényen csak „Piskóta, a bohóc”-nak nevezi és akit, mi mesekedvelők, az egyszerűség kedvéért a továbbiakban szólítsunk Piskótának) óvatosan lépkedett a síkos kövek között, amíg elért [… Tovább]
Kilépek a térből,ide a semmibe.Látom a múló időt,nem öregszem tovább.A semmi nem üres.Itt van az összeselvetélt gondolat,elszalasztott lehetőség,és belőlem minden, amiutánad maradt.Valahol távolabb,a szerelem és az elszököttléggömbök között,ott lebegsz te is.
bármikor büszkén elmegyek,sírok, akár egy kisgyerek,folyókat választok ketté,magamat avatom szentté. mindig csak veled nevetek,súgva mondom a nevedet,búsnak, szenvedőnek látszom,éjfélkor gitáron játszom. a Holdat vadul ugatom,meghasadok, mint az atom,futok a hajnali széllel,táncolok hulló levéllel. súlyos titkaid megőrzöm,fehér bohócnak öltözöm,elbújok a felhők [… Tovább]
Megállt a szívem egy percre,fülemben elhalt a lüktetés,sötétség borult szemeimre,lábaimba ömlött a remegés. Leállt az élet egy percre,lelkembe hideg halált hozott.Nemet mondtál nevetve,minden sötétre változott. Elállt a lélegzet egy percre,bánatba fulladt egy álom.Úgy tűnik, itt hagytál örökre.Lépteid hiába várom. [… Tovább]
