Vers

Tükörváros

apró vagyokfolyó morogkőoroszláncsendben ülhideg szél fújcsend belülkét part közöttfent csillagoklent csak vízfolyó morogtükörvároshívogatóegyszer talánelutazommegkereslekaddig várj rámtalán holnapkéső esteújra jövöknappal úgysincstükörvároskét part közötthídon állokhideg szél fújcsend belül

Vers

Aki el se ment

    Aki el se ment, azt vissza sose várják,nem sírnak utána, elébe se mennek, csak féltik, mint az öreg diófa árnyát, ha nekifeszül a zúgó fellegeknek. Elmentem én is, de mégis itt maradtam. A ház, az utca, a tér ma sem enged el. Dús [… Tovább]

Vers

A fiam olvasni tanul

    Zsiráfnyakú évek jönnek,Feketék, fehérek.Nem lesznek már korlátaiIdőnek és térnek. Hamarost, lásd, elolvasodMind a mesekönyvet,Most még játék, nevess nagyot,Csorduljon a könnyed. De majd lassan megtanulodMind a negyvennégyet,Megtudod a betűk titkát,S azok várnak téged. Láthatsz csöndes, jó szavakat,Dísztelen-szerényen,Máskor hamis pöffeszkedőt,Cicomás [… Tovább]

Novella

Bolond Mari

Valamikor gyermekkoromban…   Valamikor gyermekkoromban egy város — akkor még község — új negyedében laktunk. Kevés szomszéd élt arrafelé. A telek végénél vasúti töltés zárta le az utcát, amely két széles vágány részére készült, de a háború után — mint [… Tovább]

Vers

Tudatosan

  Tudod,  a  sztárokat  csak  úgy  ”csinálják”, de  igazi  szellem  utat  magának  követ – el: még  akkor  is,  ha  Őt  évtizedekig  várják, mert  hiszik,  hogy  eljön  az  az  Eljövetel.   Nem  szólok  én  semmit:  apró  bánatom egészen  biztos,  hogy  megérdemeltem, [… Tovább]

Karcolat

Reccsints

  — Apu, a dongó ormányosnak tekinthető? — Nem feltétlenül kisfiam, csak amennyire ez az orgonabokrok börtönébe zárt használt lúdtalpbetét. — Érdekes papa, teljesen meg voltam győződve arról, hogy a dongó-darázs ormányos, akár az elefánt. Bár az nem szúr, hanem [… Tovább]

Novella

Párbeszédek II.

Béla egy kényelmes, vörös bársonyhuzatú kanapén ücsörögve, fehér atlétában, kopottas farmerban a tévét nézte…       Béla egy kényelmes, vörös bársonyhuzatú kanapén ücsörögve, fehér atlétában, kopottas farmerban a tévét nézte, közben unottan kapcsolgatott. Éppen két sportcsatorna között váltogatott oda-vissza, [… Tovább]

Vers

Alvilág vagy pokol

saját fotó   A lentnél is van lejjebb – mondtam egy napon, hosszasan tűnődve egy csendes hajnalon. Emlékszel e arra, mikor együtt loptuk a napot, elfelejtve mindent, a mát és a holnapot? Vidáman és önfeledten, s a lelkem szárad rajta, [… Tovább]