Böröczki Mihály - Mityka : Gyékényszél

2014.02.03. Böröczki Mihály - Mityka Vers 6
Print Friendly, PDF & EmailNyomtatás

 

 

 

Mi marad a végén?
Csak egy marék morzsa,
és az üres gyékény,
bár más keze fonja,
én ülök a szélén,
s én bámulok félén-
ken a csillagokba.

Legutóbbi módosítás: 2014.02.03. @ 20:13 :: Böröczki Mihály - Mityka
Szerző Böröczki Mihály - Mityka 1009 Írás
1946. Vaszar. Gyönyörű gyerekkor. Iskola. Szeged. Felhőtlen fiatalság. Érettségi. Budapest. Műszaki Egyetem. Kemény kitartás. Diploma. Pápa. Dac és hit. Neki az Ismeretlennek. Vasút. Versek. Vonatok. Pályagörbület. Végállomás. Szombathely. Napilapok. Hetilapok. Folyóiratok. Önálló kötetek. Fénytörések. Vadkörtefák. Vesszőfutás. Antológiák. Ünnepek. Hétköznapok. Két gyerek. Befejezés. Kezdés. Új élet. Szerelem. Öröm. Harmónia. Jegenyék. Stációk. Végtelen út. Vagyok. Tűnődöm. Létezem. Élek. Írok. Anyám templomba jár. Szeretem a vadkörtefákat.