Lénárt Anna : Gondolatok…

Kedves Anna, bővebben megokoltam az üzenőben…

A régi öregek azt tartják, van valahol egy könyvtár, amit halandó ember nem látogathat, ahonnan könyvet nem kölcsönözhet, ahol az emberi sorsok könyveit őrzik. Az emberi sorsok könyvei nem azonos lapszámmal vannak ellátva. Van, akinek a könyvében sok lap van, míg másoknak csak vékonyka kis füzet jut. Nem tudom, mennyi valóságalapja van a történetnek, de elgondolkodtat…

 

Talán életünk végén eljutunk abba a könyvtárba, és számadást készíthetünk, mennyire volt tartalmas a földi létünk. Talán…, de  ha én most akarom tudni, hogy mi lesz holnap, ha helyesen akarok dönteni valami fölött, ami kétségekkel tölti el létem? Néha jó volna belelátni abba a könyvbe, de valóban jó lenne, ha tudnánk a holnapot? Ezek mind olyan kérdések, amik nem adhatnak választ.

 

Legalábbis most nem. Az élet maga válaszolja meg őket. Abban viszont bízom, életem könyve tele van színes lapokkal, és nem csak egy keskeny füzetecske, amit fekete fehér oldalakkal írtak meg. Talán naplót kellett volna írnom, és most is vezetnem kellene…, arról miként élem meg a rám mért sorsot. Most visszaolvashatnám azt, amire csak néhol emlékszem.

 

Életem folyamán volt pár halál közeli élményem. Emlékeimben nem szerepelnek tragikumként, de ha egyszer nem fog elengedni, ha végleg elszáll belőlem az élni vágyás? Tudom, a halál az élethez tartozik és egyszer oda kell állnunk, megmérettetünk Isten színe előtt. Nem akarom úgy felfogni, hogy talpig fekete, gyász, könnyek…, én táncolni fogok vele… tudom…, mielőtt végleg távozom…

 

 

Battonya, 2011. október 23.

Legutóbbi módosítás: 2014.02.18. @ 19:28 :: Lénárt Anna

Szerző Lénárt Anna 164 Írás
Három családos elvált nő vagyok. Gyermekeim kirepültek a fészekből, egyedül élek. Köztisztviselőként dolgozom, a feladataimat legjobb tudásom szerint látom el. Lelkiismeretes embernek tartom magam.Szeretem az embereket, átérzem gondjukat és ha tudok segítek. Megpróbálom a legrosszabb dolgokból is a legjobbat kihozni, mert azt tartom az élet túl rövid ahhoz, hogy megkeseredve éljünk. Sok mindenre megtanított az élet, elsősorban arra, hogy sosem adjam fel. Ha reggel borult az égbolt nem arra gondolok, hogy esni fog, inkább annak örülök, hogy még nem esik. Verseket gyermekkorom óta írok. Az általam írt versek "én vagyok", tükrözik a lelkem, a vágyaim, átölelik az életem. Romantikus embernek tartom magam, a halak csillagjegyre jellemző tulajdonságok szinte mind jelentkezik nálam. Alföldi lány lévén kívánkozom a hegyek közé. Ha tehetem a szabad időmet hegyes vidéken, sétával töltöm. Igaz kevés ilyen akad, de ha adódik akkor kihasználom a lehetőséget.