Tóth Zita Emese : Fájlaló

Fekete káosz és színtelen falak,

a keksz szájpadlásomhoz tapad,

s úgy szedegetem le, mint

valami kimondhatatlan szót

vagy igazságot,

a karjaidban nem,

de nélkülük fázok.

 

Nem áll meg itt semmi,

fáradok, aludnék, élek,

nem bánt meg senki,

mégse érzem, hogy szeretnének.

 

A világ

csak fekete káosz és színtelen falak,

hátra nézünk folyton folyvást,

pedig előre se mindig szabad.

Legutóbb szerkesztette - Tóth Zita Emese
Szerző Tóth Zita Emese 140 Írás
Van egy saját Palintám, illetve egy Andrisbabóm és egy Zoécskám is. Az írás a legnagyobb függőségem. : ) '92-es évjárat.