Boér Péter Pál : A Mars-mezőn

 

A felsorakozott Oscar-díjak mögött, Einstein szív egy nagyot pipájából és végigmustrálja a kivilágított Eiffel tornyot. A Mars-mezőn háromlábú kameraállványok tötyögnek egy sajtókonferenciára. A rendező zsiráfnyak formájú és mintázatú mikrofonokat rak egymás mellé, s a már szép számban összegyűlt politikusok hevenyészett lóhátra ülnek. Gyalogtempóban pufogják ki a kézzelfogható és gyűrhető szmogot.

Einstein elmosolyodik, kalapot emel, szemére motoros szemüveget tesz, berúg egy részeg, hetven évvel ezelőtti utcai padot, majd lábait keresztbe fonva eltűnik a hullámzó kalaptalanságba.

Az Eiffel torony színét veszti, a körülötte díszelgő rózsaszín égbolt mind inkább töredezetté válik. A hosszú út mentén ritkulnak a fák, majd kiszáradnak, a pázsitból végül ropogós, napsütötte, natúr pörkölt fű marad.

A bogáncstúlélők ezrei igen jól érzik magukat. Csörgőre száradt, neveletlen fák alatt Einstein ismét kalapot vakar, majd egy relatív tengerparti naplemente után felhajózik az ég kékjének hömpölygő tengerére, ahonnan már visszanézni sem maradt ok a szmoglepte, darálható, egyre inkább puskacsövekre emlékeztető mikrofon-kipufogócsövek felé.

A politikusok lomhán felvágtatnak egy víztorony tetejére, elmagyarázzák a belső szárazság okait, majd egymás után elneveznek magukról egy-egy utcát, mielőtt lebontanák őket.

Nagy, kerékpáros óramutatószemek eltáskásodása után, a szónokok és időjelzések szabadon szaladnak szét, nyakból forgó, nem napraforgó útjelzők kongására.

Legutóbbi módosítás: 2014.02.21. @ 19:17 :: Boér Péter Pál

Szerző Boér Péter Pál 755 Írás
Nagyváradon születtem, 1959-ben. Nem mondhatnám, hogy kesztyűs kézzel bánt volna velem az élet, de még a szorítóban vagyok! Családtagjaim hiperoptimistának tartanak, azt hiszem nem véletlenül. A humort – ezen belül a szatírát, abszurdot – és a romantikát egyaránt kedvelem. Empatikusnak, toleránsnak gondolom magamat. Egész életemet Erdélyben éltem, élem. Anyám révén erősen kötődöm a székelységhez, de Ők már csillagösvényen járnak Apámmal. Nagyon érdekel a teológia, filozófia, nyelvek, irodalom, és sok egyéb. Fiatalon kezdtem verseket írni, ám a rövid próza vált a nagy kedvenccé. Köteteim: 2010 – “Nagyító alatt” – novelláskötet 2011 – “Le a láncokkal” – novelláskötet 2012 – “A nonkonformista” – novelláskötet 2013 – “Engedélykérés”- novelláskötet 2013 – “Megtisztult ablakok” – regény 2016 – "Fenyőágon füstifecske" – regény 2017 – "Ködös idill" – két kisregény 2018 - "Szabályerősítő" (Válogatott novellák) - e-book Írásaim jelentek meg a Bihari Naplóban, a Reviste Familiaban, a Comitatus folyóiratban, a Várad folyóiratba, a Brassói Lapokban, a Reggeli Újságban, a “7torony” irodalmi magazin antológiáiban (2010-2016), a Holnap Magazin antológiájában, a Holnap Magazin nyomtatott mellékletében, az Irodalmi Jelenben, a kolozsvári Tribunaban, a bukaresti rádióban és máshol.” A világháló adta lehetőségekkel élek: Lenolaj irodalmi és kulturális műhely A Hetedik Héttorony irodalmi magazin MagyarulBabelben CINKE Holnap Magazin PIPAFÜST Szabad szalon Penna magazin Bukaresti rádió AlkoTÓház Weblapom: http://boerpeterpal.blogspot.com/