Schifter Attila : Neszesemmi

 

 

 

 

Az  vagy,  akivé  a  pólya  és  a  szemfedő 

között  a  magad  erejéből  tudtál  válni, 

mint  boldogságodat  eladva  szenvedő 

( átoklencsékért,  még,  ha  csak  egy  tálnyi ) 

’s  már  nem  leled  meg  hited  a  vallásokban, 

nincs,  mit  jobban  utálnál  a  hamis  pátosznál, 

melyre  bizakodó  szíved  mindig  feldobban, 

de  végül  rájössz    a  sátánhoz  imádkoztál. 

 

Engem  hozzátok  régóta  semmi sem  köt, 

hiszen  csak  úgy  ítéltetek  el,  korai  halálra 

mint  a  világtalan,  fölös  macskakölyköt: 

magabiztosan,  önhitten,  felettem  állva 

’s  úgy  tartottátok,  hogy  az  ilyenből  lesz, 

aki  egy  gyűrűért,  éjjeli  sikátorban  késel 

és  nem  akad  egy  sem,  ki  majd  megkönnyez 

( így  ti  is  elintéztetek  egy  kézlegyintéssel ). 

 

Ma  már  tudom,  senkiben  sem  csalódtam, 

csak  egyszerűen  megismertem  másokat, 

másképpen  bánok  az  álmokkal  ( óvatosan ) 

mert  a  beváltatlan  ígéret  egy  darab  kárhozat. 

 

Most  szánalmasan  játszod  a  szentségest 

 látod;  a  dogmáid  ellen  már  nem  lázadozom   

pedig,  eddigi  próbálkozásaidhoz  képest 

is  túl  magas  volt  a  toleranciahányadosom. 

 

 

 

Legutóbbi módosítás: 2014.02.18. @ 17:43 :: Schifter Attila

Szerző Schifter Attila 145 Írás
A verseket mindig is különösen szerettem ( persze, nem mindegyiket ) de ha egy műalkotás - legyen az festmény, szobor, egy írás vagy bármi más - felkelti a figyelmemet, akkor azt mindig nagyra értékelem. Egyszerűen azért, mert érzést, gondolatot indukál bennem: 's ezáltal életet lehel belém.