Elbeszélés

A napba öltözött ember

A legendák világában is vannak csodák       Matchu Picchu fölött gyilkos er?vel dühöngött a nap. Ata fáradtan borult a kapára. Mivel a törzsnek csak egy bronzkapája volt, így beosztották a munkát a férfiak között. Az Inka két holdnappal ezel?tti [… Tovább]

Vers

Ébredés

in memoriam Albert Hofmann Szabad szelek szállnak, körbeér az álom. Átgördül a kocka a valóság határon.   Vörös vágyak várnak, valóság az álom. Színek,fények képek, táguló világok.   Gyújtsunk gyász-gyertyákat! Lucy sír az ágyon. Elhunyt a mester. Gyémántot kit?l várjon? 

Vers

néztelek remegve

…     ahogyanott feküdtélegy percreelnémultálhallgattamhalk szuszogásodatfigyeltem mindenrezzenésedetnem mozdultálvártad vágyakozvakezem merretalálja meg az utattestem érinti-etestedet néztelek éslélegzetem islelassult talánnem láttam mégígy soha senkit semvágyni a másik utánremegve hozzád ért kezemnem tudtammerre keressemszíved…  

Elbeszélés

Bodri – második rész

    Közös megegyezéssel a patinás Bodri nevet kapta a hatalmas kölyök. Őszig még rakoncátlanul legázolta a kertet és két ember helyett evett, de a hatalmas hóban Öcsivel együtt rohangált, bukfencezett, okos fejét felemelve figyelt a gyerekre, az meg a [… Tovább]

Novella

Köd

*         Szeretem a ködöt. Ezért a kijelentésemért sokszor kaptam kérdő pillantásokat, de sokan el is képedtek a hallatán. Volt, aki „hosszan” kérdezősködött: — Miért?  Volt, aki döbbenten érdeklődött: — Mit szeretsz rajta? Azt, hogy ott is [… Tovább]

Vers

Haldokló most

  Macskák játszanak az ?szben. Most nem vagyunk halottak. Kéken átértelmez?dik a temet? fogalma. Szél. – irányjelzés a kéznek. Hajadban barna falevelek. A haldokló mostba nézek, de nem engedem el a kezed.       Az els? sor Rónai-Balázs Zoltán [… Tovább]

Vers

K͍SÉRTETIES IDŐ?

“Jó, hogy van mire emlékezz! Gazdag vagy általa. Senki nem rabolhatja el tőled azt, hogy amire emlékezel az gyönyörűen szép! (Wass Albert)   Emlékképek kertjeiben kísértőn visszajárok, hogy a kimúlt széplényegű álmokat felidézzem. Éltes évekkel virágmúltam mezítelenségét dermesztően továbbvonszoljam. Hogy [… Tovább]

Vers

Számol

    Törzsem élével, válltól derékig süppedem a matracos ágyat  hol jobbról, hol balról készül bele vájat szépen, emberformára igazítva a negatívot.   Haranggal kong a kurta óramutató… Hja! A visszaszámlálás én vagyok, az a kattogás metronóm, sóhajtó húsba szerelve! [… Tovább]