Végh Szimonetta : Saját mérged adtam

Nyomtatás

Saját mérgedet adtam

Hazug szavaidat suttogtad a fülembe,

És minden bet? méregként járta át a testem.

Beivódott gondolataimba és azóta nem élek már,

Mert elvitted a bels?met a vággyal együtt.

Leplezetlen és oly tiszta léted most lábbal tiportad,

Nem nézel már engem, de átkozol minden gondolatoddal.

Nem kívánom, hogy add vissza, nem kell a vágy,

Nem kell az irántad érzett szenvedélyes kín,

Nyugalmammal lebegek a mindenségben,

És lásd, nem kellesz többet, most nézz, nézz,

Átadom a közönyt és minden szenvedésem…