Végh Szimonetta : Megfoszva

 

Megfosztva

 

A Hajnal kígyóként kúszott be szobám ablakán,

Csendben hozzám simult,

Ölelve ?zte el álmos nyugodtságom mámorát,

Majd lassan elhagyott.

A Reggel hidege szorongatta testem melegét,

Nem tudtam menekülni,

S valahol a távolban még hallottam egy zenét,

A Hold halálsikolyát.

 

Legutóbbi módosítás: 2008.06.22. @ 09:36 :: Végh Szimonetta
Szerző Végh Szimonetta 114 Írás
"A lélek nem ismer sem születést sem halált.Ha már létezett,többé meg nem született,örökkévaló,mindig létezik,halhatatlan és ősi,s ha a testet meg is ölik,ő meg nem ölhető.."/Bhagavad-gita/