dr Bige Szabolcs- : Újabb sétára indulok a Szigligeti utcából

Fehér ruhájuk révén úgy híresültek el a Kárpát-medencében és az egész világon -, hogy a fehér barátok rendje *

 

 

Az utca egyik végénél ott folyik a Körös, másik vége az Úri utcába torkollik. Ezen a felén egyenesen egy kis karcsú templomtoronyra esik a tekintetünk. Az Úri utcára néző épületet vaskerítés és kemény tölgyfakapu védi, míg a mellette futó kis utca — a Szentpéteri utca — felé magas kőkerítés övezi a telket. Itt működött a kilencszázas évek elejétől kezdve a SZENT LÁSZLÓ KOLDUSÁPOLÓ ÉS FIÚGYERMEK MENEDÉKHÁZ. Gyermekkoromban hatalmas eperfa állt az udvar közepén, és gyümölcsérés idején az apáca-nénik, akik akkor ott éltek még azután is, hogy a menhelyet bezárták, megengedték az érett, földre hullott epret felszedni. Annyit ehettünk, amennyi belénk fért, csak arra kértek, valamennyit nekik is szedjünk egy tálba.

Magát az Úri utcát a gyönyörű kéttornyú FEHÉRPAPOK TEMPLOMA uralja. Az ezerhétszázas évek közepe körül épült, tervezője Vépi Máté pálos szerzetes volt. A telket, ahol felépült — ami nyolc házhelyet tett ki — Gróf Csáky Miklós püspök ajándékozta a Váradon már jelen levő pálos rendnek, és az ő templomukként működött a mellette épült rendházzal egyetemben. Miután a rendet II. József felfüggesztette 1786-ban, hosszú ideig használaton kívül állt — egészen 1808-ig, amikor is a Premontreiek vették át.

Egy néhány szót érdemes szólni a Pálos rendről, már csak azért is, mert az első és egyetlen magyar alapítású férfi szerzetesrend, és virágzása idején tevékenységük egész Európára, sőt Dél-Amerikára is kiterjedt. Annyira magyar rend volt, hogy aki egyszer oda belépet, az magyarnak számított. Dél-Amerikai tevékenységük ellentétbe került az őslakosokat legyőző, velük kegyetlenkedő konkviszkádorokkal, s ezért a spanyol hódítók elől a szigetekre kényszerültek. Levelezésük alkalmával — hogy titokban maradjon — az otthonról hozott székely rovásírást használták…

Az elárvult templomot és rendházat azzal a feltétellel kapták meg a Premontreiek, hogy részt vállalnak az oktatásban. Így jött létre a PREMONTREI FIÚGIMNÁZIUM, mely többszöri átszervezés, bezárás után állami iskolaként működik, előbb Klasszikus Magyar Vegyes Líceum, majd (jelenleg) Eminescu Líceum néven. Az államosítás előtt paptanárok szigorú oktató-nevelő munkájának eredményeképpen a város legelső iskolái között tartották számon, ahol felekezeti hovatartozás nélkül tanulhattak a diákok. Édesapám és testvérei, bár mind reformátusvallásúak voltak, ott tanultak és tettek érettségi vizsgát.

Gyermekkorom kedves emlékei közzé tartozik egyik nagy tudású premontrei pappal való ismeretségem. Tauszigh főtisztelendő úrról van szó, édesanyám gyóntatójáról, aki sokszor elmagyarázta a templom egyik — számomra nem sokra tartott — nagyon megfakult képéről, hogy Lengyelországból származik. Egy ottani pálos templom képének korabeli másolata — Fekete Madonna a neve.

A templom fala mellett levő emeleti szobájában rengeteg könyv volt, főleg természettudományos és nyelvészeti szakkönyvek. A papok szobái — a cellák — templom fala mellé épített keskeny épületben helyezkedett el, s nekem úgy tűnt akkoriban, mintha magában a vastag templomfalban lennének.

Jó felbontóképességű mikroszkópján a parányok világát lehetett csodálni, s én éltem az alkalommal, hogy az otthoni akváriumból vett mintában vizsgálgassam az egy csepp vízben nyüzsgő lényeket. Az ott meglátott tetragena viridans ismerete később, egyetemi tanulmányaim során hasznosnak bizonyult.

Nyelvészkedő buzgalmának köszönhetően — Jakó Zsigmond munkatársaként — korai szórvány nyelvemlékeket fedezett fel. A diákkoromban kezembe került dolgozatnak sajnos ma nem tudok a nyomára bukkanni…

Magam a természettudományok szeretetét és a gyógyítás iránti elkötelezettségemet köszönhetem neki.

 

 

 

Legutóbbi módosítás: 2008.06.26. @ 11:52 :: dr Bige Szabolcs-
Szerző dr Bige Szabolcs- 617 Írás
Teljes nevem Bige Szabolcs Csaba. Orvos vagyok, nyugdíjas, Marosvásárhelyen végeztem 1960-ban. Most Olaszországban élek.