Dvorák Etela : Az idő peremén

 

 

Megáll az óra,/

elfáradnak a gondolatok./

Öt perc múlva tizenkettő,/

s bennünk halványulnak/

az árva pillanatok./

Hangtalan, komor/

cédrusfa-levélként/

viszed tovább mosolyom;/

míg tart az élet/

aranyeső szirmával/

keringőt táncolok./

Holnapba rajzolom arcomat,/

mielőtt csöndesen széthullok./

Az idő peremén/

maradok nyugtalan másodperc.

Legutóbb szerkesztette - Dvorák Etela
Szerző Dvorák Etela 526 Írás
Etela Dvoráková vagyok... Nyugat Szlovákiaban élek. Aki akar megismerhet... A léleknek nem kell a pénz, a lélek valami szépet remél. Kell neki mindennap a pillanat, amikor valami szépet befogad, és felerősítve sugározza tovább, Hogy szebb legyen tőle a Világ.