*
Csak a nyár tudja őrizni a titkot:
a moccanatlan fákon ülő dalt,
ha susogja vagy intim pillanatban
rád érinti, már az felkavar.
Mert a nyár idézi a Szerelem ízét,
vezet kapcson bíbelő’ kezet,
hamis mosollyal vetkezi le ingét,
hogy észrevétlen mezítlen legyen.
A nyár tudja csak megmutatni arcod,
szemedben a földi színvarázst,
a Mindenséget, mit hordozol s míg alszom
elhiszem, hogy lesz még pirkadás.
Csak a nyár tudja őrizni a titkot:
az esték hűsét takargató fény
míg átölel a színek között itt-ott
lassan fáradt kékkel földet ér az ég.
Legutóbbi módosítás: 2019.10.29. @ 10:04 :: Bakkné Szentesi Csilla
