Tolom a színek alá a papírt, hogy nyomot hagyjanak, mint kőben a zafír. Mint rózsaszínben a mályva, és sütőtökben a narancssárga. Összemosódjon a festett színes kép, a fodros fehér, és az égi kék. Emelem poharam, tartom a tányért, kóstolj, ízlelj, [… Tovább]
Kosár sötétjében pápaszemes kobra,lustán merevedik csuklyaszerű nyaka.Ám mikor megszólal a Mester töksípja,elhagyja rejtekét az igéző hangra.Hüllőnyelven sziszeg, a nyelvét kiölti,pajzán kobratánccal így hízeleg neki.Indiai férfi kosarát bökdösi,lábával ritmust ad, tempózva lükteti.Vonaglik, hullámzik a pikkelyes táncos,míg hagyományt ápol ősi mutatványos.Elhalkul a [… Tovább]
Elkapom a tekinteted,ismerős a szempár,valahol már találkoztunk,régmúlt időkben tán. Csillagléptű szürkületbenhálaimát zengek,este, hogyha elfogy a fény,gyertya lángja lebben. Csillagszórós reggelekre,fényfüzérre vágyom,mikor a tél dideregvelecsúszik a szánon.
Megnézem a naplementét, ég ünnepe bíbor folt, kutatlak a csillagokban, bámul rám a növő hold. Ajándékba magam adom, áttetsző csomagolás, kibonthatod a szalagom, testem muszlinsál-varázs. Gyertyafényben melengetlek, karom lágyan ölelő. illatommal körbefonlak, be van hűtve a pezsgő. [… Tovább]
Összekuszálódott szálakat bogozunk foggal-körömmel. Sejtmélyig hatoló felajzott percek szivárognak az egymásra találás résein. Ugyanaz a vágy, ugyanazzal az örömmel. Magamhoz emellek sokszólamú csendben. Gyöngyház-látomásom érzékfölötti út, a teljesség lélekmerengőn ölel, fényörvény táncol a mindenségen.
Ma sem voltam tétlen, s ha lángomba nézel, hajlék-katlanomban szikraeső lobban, titoklepelbe bújt, s megszépült mind, ki rút. Tán sok száműzött kép sorsmandalára lép, szurdokmély szorosban megjósolhatatlan szavaim elrejtett hócsendben dermednek. [… Tovább]
Nyár heve lobban, pipacs tűz-szoknyát varrat búzamezőben. Lila topánban szarkalábak szaladnak érett kalásszal. Napkéve izzik, pitypang bóbitát horgol árokszegélyen. Tarkaszín lepke, akár repülő virág, csapongva szárnyal. Hűs hárskorona apró madárfészket rejt, illatot lehel. [… Tovább]
Epedve vártalak ma lótuszülésben, Vénusz légycsapója a szurdok-mély résem. Gyönyöríved forrón a húsomba hatolt, testem hídperemén kéjritmust zakatolt.
Porcelán-sápadt arcom fürkészed, szemed parazsa izzik. Emlékképet kutat agyad, tekinteted szépít. Steril fal választ el, az ablak fehér négyzet, Csak ujjainkat érintjük az ablaküveghez. Frézia csokrod sárga színe éltet a korlátozó bezártság-szigeten, Virágterápiád gyógyít, de a ledér időt hasztalan keresem. [… Tovább]
Bronz ég alatt angyal-hajnal hasad, aranyló képet keretez a nap. Felszáradnak fényes esőgyöngyök, kacérkodik fodros felhőköntös. Erdő mélyén sündörög egy róka, némán int egy morcos tölgyfa lombja. Harmatszoknyában a pipacs rebben, vadvirág-bálban pilletánc libben. Meredek parton zsurló [… Tovább]
