Szabó Edit Irma Szerző
Vezetéknév
Szabó
Keresztnév
Edit Irma
4 év 6 komment

Tolom a színek alá a papírt,

hogy nyomot hagyjanak,

mint kőben a zafír.

Mint rózsaszínben a mályva,

és sütőtökben a narancssárga.

Összemosódjon a festett színes kép,

a fodros fehér, és az égi kék.

Emelem poharam, tartom a tányért,

kóstolj, ízlelj, de tudd, mi a mérték:

szőlő párlata, szilva nedűje,

likőrben a zöld dió keserűje.

 Míg bennük összeérnek az ízek,

hallgasd, ahogy belső csended ível.

 Kitágult orrlikaddal szagolj,

élvezd a bódító illatot.

A kényeztetés testednek is jár:

 megmártózó fürdő, masszázs,

részegítő tantrikus öröm.

Lelkednek belső meditáció,

s mantrázás, akár száznyolcas körön.

Kerek a világ, szárnyal az inger,

cukor az élet, csak nyalni kell.

11 hónap 3 komment

Kosár sötétjében pápaszemes kobra,
lustán merevedik csuklyaszerű nyaka.
Ám mikor megszólal a Mester töksípja,
elhagyja rejtekét az igéző hangra.
Hüllőnyelven sziszeg, a nyelvét kiölti,
pajzán kobratánccal így hízeleg neki.
Indiai férfi kosarát bökdösi,
lábával ritmust ad, tempózva lükteti.
Vonaglik, hullámzik a pikkelyes táncos,
míg hagyományt ápol ősi mutatványos.
Elhalkul a dallam, megtört a varázslat,
vége lett a szédült, hős hüllőkalandnak.
Marad a legenda, démonűző kobra
Siva derekára övként kanyarítva.
Mitikus szimbólum, hinduk szent ünnepe,
kígyóbeavatás védőistensége.

4 év 2 komment

Elkapom a tekinteted,
ismerős a szempár,
valahol már találkoztunk,
régmúlt időkben tán.

Csillagléptű szürkületben
hálaimát zengek,
este, hogyha elfogy a fény,
gyertya lángja lebben.

Csillagszórós reggelekre,
fényfüzérre vágyom,
mikor a tél dideregve
lecsúszik a szánon.

4 év 10 komment

Megnézem a naplementét,

ég ünnepe bíbor folt,

kutatlak a csillagokban,

bámul rám a növő hold.

 

Ajándékba magam adom,

áttetsző csomagolás,

kibonthatod a szalagom,

testem muszlinsál-varázs.

 

Gyertyafényben melengetlek,

karom lágyan ölelő.

illatommal körbefonlak,

be van hűtve a pezsgő.

 

Halk zenével kényeztetlek,

mennyei melódia,

szenvedéllyel felgyújtalak,

mint ostromló, vad Múzsa.

 

 

 

9 év 8 komment

Összekuszálódott

szálakat bogozunk

foggal-körömmel.

Sejtmélyig hatoló

felajzott percek

szivárognak az

egymásra találás

résein.

Ugyanaz a vágy,

ugyanazzal az örömmel.

Magamhoz emellek

sokszólamú csendben.

Gyöngyház-látomásom

érzékfölötti út,

a teljesség

lélekmerengőn ölel,

fényörvény táncol

a mindenségen.

9 év 15 komment

 

 

 

Ma sem voltam tétlen,

s ha lángomba nézel,

hajlék-katlanomban

szikraeső lobban,

titoklepelbe bújt,

s megszépült mind, ki rút.

 

 

Tán sok száműzött kép

sorsmandalára lép,

szurdokmély szorosban

megjósolhatatlan

szavaim elrejtett

hócsendben dermednek.

 

 

 

 

 

 

11 hónap 19 komment

 

 

Nyár heve lobban,

 pipacs tűz-szoknyát varrat

búzamezőben.

 

Lila topánban

 szarkalábak szaladnak

érett kalásszal.

 

Napkéve izzik,

pitypang bóbitát horgol

 árokszegélyen.

 

Tarkaszín lepke,

akár repülő virág,

csapongva szárnyal.

 

Hűs hárskorona

apró madárfészket rejt,

illatot lehel.

 

Röpke kérész-nász

buborék-keringőt jár

égszínkék vízen.

 

Nyárvégi tangó

sziromszőnyegen  topog,

hervad a lépte.

 

Sündörgő szellő

hullámzó fodrot sodor,

pók-hintát lenget.

 

Kerge szélforgó

nyűtt szalmakalapot lop,

hajtincset kócol.

 

Esőcsepp-csengő

gyöngyöző habokba hull,

ritmusa ringat.

 

 Nyárutó-nyomok:

vízparti csendben hagyott

szerteszórt jelek.

 

Villámpatkókkal

viharlovak vágtáznak,

rúgják az eget.

 

 

 

10 év 15 komment

 

Epedve vártalak

ma lótuszülésben,

Vénusz légycsapója

a szurdok-mély résem.

Gyönyöríved forrón

a húsomba hatolt,

testem hídperemén

kéjritmust zakatolt.

 

10 év 8 komment

Porcelán-sápadt arcom fürkészed,

szemed parazsa izzik.

Emlékképet kutat agyad,

tekinteted szépít.

Steril fal választ el,

az ablak fehér négyzet,

Csak ujjainkat érintjük

az ablaküveghez.

Frézia csokrod sárga színe éltet

a korlátozó bezártság-szigeten,

Virágterápiád gyógyít, de

a ledér időt hasztalan keresem.

Dús hullámú hajadon

bukfencet vet a fény,

Déligyümölcs-ízű csókban

fonlak magam köré.

 

10 év 16 komment

 

Bronz ég alatt angyal-hajnal hasad,

aranyló képet keretez a nap.

Felszáradnak fényes esőgyöngyök,

kacérkodik fodros felhőköntös.

 

Erdő mélyén sündörög egy róka,

némán int egy morcos tölgyfa lombja.

 Harmatszoknyában a pipacs rebben,

 vadvirág-bálban pilletánc libben.

 

Meredek parton zsurló menetel,

erdei harkállyal gólya felesel.

Körös birodalma gyógyító táj,

pitypangra bóbitát horgol a nyár.

 

Nap kévéje pihen gúzsba kötve,

kék paszományt hímez selyem-este.

Hullámtérben alszik füstszín alkony,

éj ciripel múló tücsökhangon.

 

 

 

 

 

 

 

Szabó Edit Irma Szerző még nincsenek barátai.
Minden szerző, lektor, adminisztrátor csoportja.