Nem tudom átírni a verseim,hiába múlt el négy tél nélküled, egyrepózolok, mint a fehér hó, háborúban. Zsörtölődés volt, vagy világégés? –most már őrzöm. Megtörténhetett volna,hogy aki gyűlölésig szeret, (két egymásnakörök idegen) leplez engem, mint hó agödröt. Amíg kitalál méhedből [… Tovább]
Szalajkámnak a Jeanne d’Arc hídon de valójábannem tudod mi fölöttátkelsz a Szajnán – kőcsiszolásidegeiddel látod Nap- és Hold-fényben mintha reflektorba néznéléleted visszfényei unos-untalanhömpölyög veled egy kavicsátfordul a vízben s villan ahogyaz álmok míg újat fordít rajtaegy örvény és győzedelmesen hogy [… Tovább]
„Könnyű-e önt szeretni?”Felmérést végeztek a pályaudvar körüla média megbízásából. Azt mondták országos. Gondoltam gyorsan lerázom. Kérdezze meg atársam! Ő francia, azonnal felelt.Felbosszantott, mi közük hozzá, és a bennemmaradt hallgatással hirtelen nem is tudtammelyik buszt kerestük. Jó, ha mindegyik férfimellett van [… Tovább]
Szűz. Sosem homályosult üveg.Még soha nem suvickolt remény. Útban van a pára,szmog, korom, a „lecsorgó vöröslő fájdalom”. Mindenekútban vannak. Előzményével jelenlik tárgy, személy, dolog.A jelenés ugyanaz a pillanat, de különféle jelen.Amikor beletérdel a szívbe a magány,már rég versnek gondoltad [… Tovább]
bemutatkoznékfélénken és flegmánebben nem lenne változásde nem keresnéd nevedben a nevems nem motozna sors-szél egy forgatókönyvváltozatán – bemutatkoznék éppen átvillanna tudatodonahogy a pillanat émelyít vagy csiklandszétkapnák az enzimekfelszívódó gyulladásminden visszaszűkül pillanattáegy szemeszter ábránd és tapasztalásészrevétlenül mint lángban a korom(százan [… Tovább]
Szerette, ha beértek az alagútba. Olyankor elég volt a vonatfülkében egy kis nap. Fogalma sem volt, hogy ez az igazi portré: üveg, a sötét és 10 watt. Ez ő. Amikor papnak készült, itt az alagútban próbálta szerepét. [… Tovább]
Mióta gondolod, hogy nem érdemes.Annyid van, amennyit birtokolni bírsz.Ingatag-stabil társ – ne adjon senki biztonságot.Nem üzemszerű, hiába hívnak föl szeretniszenvedéstelen jézusok. Mióta gondolod, hogy nem érdemes.Mégis, gyerekes tisztán amíg tudtad,majd erőltetett hedonistán,megöklendezted a húst.Apád és apád apja disznót vágtak [… Tovább]
A kamaszkor szélén még szerencsénk volt.Leestünk valami puhára. Most ki kell hagynom a mellébeszélés ürességét,attól függetlenül, hogy nagyon soká lesz, mire olvashatod e sorokat, ha egyáltalán.Nem mintha én olyan jól láttam volna az összefüggéseket, a rendszerváltozás utáni 10. évben már [… Tovább]
pucérkodtak az iskolák az alibik hogy nekem mennyi tanító jutott a Szalajka parton f?zfavessz?t suhogtattam emlékszem folyton le akartam leplezni én a nagy kamasz a sztárok all?rjeit magamon a tükör el?tt: gyakoroltam hogy milyen nézéseim vannakközömbös flegma szigorú (bronsonos) igéz? [… Tovább]
Nyersen eszem meg a káposztát.Nekem most ne csinálj salátát.„Sot”.*Nyersen eszlek föl téged is mindjárt.Most mért nem mondod, hogy bolond.Nyerset kívánok, érted. Egyre csak nyúlik rajtam az etikett, a kultúra, szokás, a nyugat. Keleti vagyok. Hun. Szinte semmit nem szeretek a [… Tovább]
