Vers

Akár

      Szememre szórja csillagát az őrült,   akarva még, hogy minden éj legyen,   pohárba tölt magánysötét borából,   a gyertya lángból új regényt varázsol,   s mesés világgal indul ellenem.     Talán nem is tudod, ha [… Tovább]

vegyes

Kabóca-haikuk az Adriáról

Kabóca-haikuk az Adriáról   egy halk csobbanás és kabócák ezrei fecsegik a hírt * egy szem kabóca nem teremthet nyarat kettő betölti * bolyongásaim hiteles krónikása kabócák kara * kabóca-zsivaj ebben a kék idillben alkotóelem – hullámcsobbanást kabócák locsogása sokszorozza [… Tovább]

Vers

Őszelő

          Ólom fénnyel érkezik a reggel,   mulandó, üres szavakat suttog,   majd elillan büszke kerekekkel,   a házak mögött falevél csattog.       Röggé tapad a csillogó szél is,   utcánk végéig bukdácsol,   [… Tovább]

Novella

Szőrösfülű

Az illusztrációt Szabó Ildikó készítette.   Régi karácsonyi emlékeim között időnként felsejlik egy furcsa öregember, egy favágó arca, akit mindenki csak Szőrösfülűként ismert Nagyváradon. Aprócska legény voltam, tán abban az esztendőben kerültem iskolába, amikor Szenteste, a templomból hazafelé tartva apám [… Tovább]

Vers

Biztonsági bók

    Lerágott száj minden éjszakám. Nyűtt-nyúzott álarcom fekete. Ma páncélos sisakom mielőtt felveszem, szétárad bennem valami libidós szesz, “szárnyat igéz” szavadra; elmegyek, mások úgy menekültek ettől: bóbita,  bóbita, hajnali ködfalú várban, óriásom alszik, szuszogását védő vágyteli, vágybegyűd, ágybeli,  márpedig [… Tovább]

Novella

A szemtanú

Az Associated Press híradása: Az egy főre jutó szemátültetések tekintetében Srí Lanka áll a világranglista élén. Ezzel is megerősítve az ország buddhista hagyományait, amelyek szerint létezik lélekvándorlás, a halál után a lélek új testbe költözik.         Az [… Tovább]

Vers

Hegyi patak

                                 Radnai Istvánnak   Könyv kiterül: Radnai rét. Fut a, fut a hegyi patak, csúcson túl, tart torkolatba. Tört egészek csillámlanak tükrén, annyi pillanat-év! Madártávlatból az élet, madártorkon átszúrt szavak. Kristály patak. Futása ha törik, apró habok ezre [… Tovább]

Vers

Varázslatra várva…

  Napok óta tűnődöm, kedves szavakon.   Ablakomon túl reggeli homály. Páracseppek, csendes üzenet.   Kalapot emel az ősz, nézd, arannyal festeget.   Valami másra várok. Szempillám mögött álmok.   Szeretném most finom, szűrt fénnyel megrajzolni.                      * Mégsem, [… Tovább]

Vers

Napfordulóim

    Sarkain gubbaszt már a Föld. A vén Hold       kiszáradt tófenék. Összegyűrődött       felhők a vásznon. Valaha enyém volt       fényostoros csíkja az árnyak mögött.         Smucig lettem, őrzöm a tegnapokat.       Túszaim, [… Tovább]

Élménybeszámoló

Avi Ben Giora könyvbemutatója

Avi Ben Gioria “Szilánkok az életből” című kötetének bemutatója volt a kéthelyi könyvtárban. Köszönet érte Kisslaki László barátunk kapcsolatainak.       Abban a szerencsében részesültem, hogy ott lehettem Avi Ben Giora Szilánkok az életből című kötetének a kéthelyi (Somogy [… Tovább]

Nincs kép
Egyéb

Pufuletul meu

összement hasán laptop gyomrába belefér az étek anyatej dagad melle nő neki is végre álmatlanságát hiába fiatal  idegbetegségre váltja akár egy bérlet minden éjjel üvöltene pedig csak pihenni volna jó nem pedig hülyén fogalmazva szeretni azt is akit nem is [… Tovább]

Vers

Halálra ítélve

Halálra ítélve mint ember. Mint fontos tagja a társadalomnak. Sorvadó testbe veszett remény. Úgy jön az öregség, ahogy a szomj, az éhség: elkerülhetetlen-kegyetlenül. Nézd, körülöttünk annyi a kérdőjel, mégsem történik semmi. Tudom, nem álom ez a hely, de valahol kell [… Tovább]

Vers

Hártyajáték

    Ébredek. Gondolataim felriadt madárraj, szétrebbenve keresnek menedéket a szoba távoli pontjain, majd megülnek szürke hallgatásomon. Élénk, fekete gombszemük kísér, hogy felkelek és levetem magamról az éjszaka mázgás álmait. Vállamon minden nap karcos, sziklányi terhe: soha többé nem jön [… Tovább]

Vers

Over

Úgy húzom le a bőrt testemről, mintha egy overálból bújnék ki, már nem véd meg semmi.   Újra törékenynek lenni -önmagammal közelharc-, ahogy a tükörre borulva sírok, és újra csak allergia a piros szem és nem hiányzik senki, nem halt [… Tovább]

Vers

Képaláírás

a költő rontja a levegőt       míg görcsös két kezemmel  verset karmolok könnyeden a rántást kavarod hagymától könnyes szemmel meghatódom itt bent versel s rímel hámoz és hímez ahogy a tisztességes hímek írhatom sosem feledlek el s közben [… Tovább]

Vers

Korona fejszeélen

                                                      Léleknyi csönd, teremtett lélek, ne higgyétek, hogy                                                     kegyelmet kérek. Télben, déröklű iszonyatban,                                                     szívemig fölérő hamis [… Tovább]

Vers

Sóhajts

    Sóhajts szívembe örömöt, bánatot, szerelmet, kérlek, sóhajtsd lelkembe tiszta, színezüst lényedet. Pofozz erős kézzel, véss arcomra sebet, ha kell, csak ebből az időtlen, rút álomból ocsúdjak fel.   Hadd áradjon ki fekete vérem, inkább hagyom, de sohase kelljen [… Tovább]

Vers

Rád érnék

  – Nekem innen kezdődik a vers. Ami előtte van, igazán nem mond sokat, nem mond többet. rád gondol minden  bármerre járok de itthon is ami érték mind fényes arcodat hordja miért vagy bennem áldott sosem öregszel csak szépülsz s [… Tovább]

Fabula

A légy

Lemenő nap sugarában cikáztak a kövér legyek, s köröket a légbe írva vállalták a “szerelmeket”. Röptében is kettőt-hármat? Ember fia beleszédül, honnan ennyi muníció, hol a potroh zöldje kékül.   Egy ződ légy is legyeskedett, ám a célt biz’ elvétette,  [… Tovább]

Vers

Szemfedőláz

    Falhoz csap, hencser-vékony érzelem, gesztenyeíz, hulló levél ereszen, előre szár, szárra ház, jelenkegyelem, emeleten a “nem” terem, üvegtelen.   Ablak? Fontos! Ajtó zárva? Sorrendtelen félhomályba, szabadon, ha akarom, Ha…   Szabadon, nem nő kötelezőn hajadon. Félhúr rezeg, rá-rá [… Tovább]

Vers

In medias res

  Kezed nyoma bőrömbe ég, tetoválásként izzik combomon, nem elég a szádból, amit tőlem akarsz, hamarabb kigondolom, kigombolom a farmerod, és…   tetoválásként izzol a nyakamon, most nem elég a szádból.      

Vers

…se mese

        Az éjszaka nehéz csendjében néha életre kelnek a hősök, a háborúk, a mesék. Te csatáid. Te halálod. Szívemig érsz, életen innen, halálon túl… Néha olyan vagy, mint egy felhő. Rám nézel, de mire megtalállak, e világnyi, [… Tovább]

Vers

Dal a magyar borhoz

Szeretettel küldöm minden bort szerető magyar embernek! Ne olvassátok, daloljátok!     Bevezető:   – Bort sohase igyál éhgyomorra! – Ivás előtt ne egyél édes ételeket!  – Ügyelj a borfajták hőmérsékletére!  – Bort mindig megfontoltan, lassan igyál!  – Apró kortyokban [… Tovább]

Vers

Kis(s) Híradó

      Naposak a lapos tetők De most sötét és meleg   Hajnalra fáradtan kelnek Nyújtóznak a házfalak   Lélegzik él – a vasbeton Fojtott vágy a zebrán   Emez oldaltól másikig Örökös fekete-fehér   Oldódás és kötődés Noteszba [… Tovább]

Vers

Mosolyod

    Vizsgálat után nézem szívem rajzolatát, térkép az. Kíváncsi szemem kutat, megvan minden szeglet.   Hiába nézi idegen… csak te tudod meg én, ott az a pont – hol mosolyod bekopogott.    

Vers

Ájurvéda

amíg karnyújtásnyira volt a tévedés sejtelmeim odván szuszogás – morzéd epém epém nedvem szelem lángol-e még ott türelmetlenül látlelet a fény karmol a hétköznap butaságokat beszélek pedig felölelem a kérdések csokrát mint véres rózsák tucatjait don huanok bepipulva ha nem [… Tovább]