Bányai Tamás : Avi Ben Giora könyvbemutatója

Avi Ben Gioria “Szilánkok az életből” című kötetének bemutatója volt a kéthelyi könyvtárban. Köszönet érte Kisslaki László barátunk kapcsolatainak.

 

 

 

Abban a szerencsében részesültem, hogy ott lehettem Avi Ben Giora Szilánkok az életből című kötetének a kéthelyi (Somogy megye, ha valaki nem tudná) könyvtárban rendezett könyvbemutatóján.

Magáról a könyvről csak annyit, hogy szerzője, noha izraeli állampolgár és Bécsben él, valójában tősgyökeres pesti magyar, eredeti nevén Barna Gergely, akinek most megjelent kötetét nem nevezném novellák gyűjteményének, hiszen elsősorban önéletrajzi elemekből álló írásokat tartalmaz, amelyeket én inkább a riport kategóriába sorolnék (tévedés persze nem kizárt). Mint ilyenek, élvezhető írások, miként a kötet címe is elárulja: szilánkok az életből. Az író megfigyelései csokorba szedve. Ámde a szerző még akkor sem önmagát állítja középpontba, amikor első szám első személyben szól az olvasóhoz.

Írásai kisemberek hétköznapjainak olykor humoros, némelykor tragikus színezetű történetei. Ablak a szomszéd világára. Mindennapi események, amelyek ott zajlanak a szemünk előtt, s amelyek fölött észrevétlenül át szoktunk siklani mindaddig, míg valaki fel nem hívja rá a figyelmünket. Csak akkor tudatosul bennünk, hogy ezeknek a látszólag egyszerű és rövid történeteknek igenis van valami elgondolkodtató jelentőségük. Hiszen, ha kellőképpen odafigyel az olvasó, leszűrheti belőlük a maga tanulságait, miközben még szórakozhat is.

A kötet záró írása az egyetlen, amelyik a fantázia szüleménye, a többinél hosszabb elbeszélés, egy a török időkben élt, a sors és talán Allah kegyelme folytán Kéthelyre vetődött, majd ott eltemetett kovácsról szól. A történet egyetlen valós alapja a kéthelyi temetőben ma is fellelhető sír, amely a valaha létezett kovács emlékét ma is őrzi.

S ha már Kéthely…

Ezt megelőzően két korábbi könyvbemutatón is részt vettem a kéthelyi könyvtárban. És minden alkalommal meglepve, ugyanakkor örömmel tapasztaltam, hogy zsúfolásig megtelik a könyvtár kicsinek éppen nem nevezhető terme. Rosszindulattal azt is gondolhatnám, ez azért természetes, mert egy akkora településen, mint Kéthely, nincsenek multiplex mozik, nincs színháza, koncertterme, romkocsmája, még diszkóklubok sincsenek. Az ott élőknek tehát nincs más kulturális lehetőségük, mint elmenni egy-egy könyvbemutatóra. Ez nem igaz. Lehet, hogy a kéthelyiek el vannak zárva a nagyvilág huszonegyedik századi kulturálisnak is felfogható szórakozásaitól, ám a résztvevők arcáról, érdeklődéséről leolvasható volt, hogy nem a „ha más nincs, akkor eljövünk ide” gondolat vezérelte őket, hanem valóban őszinte érdeklődés. Ezt mi sem bizonyítja jobban, mint az a tény, hogy három helyi lakos is örömmel vállalkozott egy-egy írás — meglepően élvezetes — felolvasására. Azaz nemcsak élvezője, de részese is akart lenni az eseménynek. Persze valószínűleg az őszinte lelkesedés sem lett volna elég, miként az autó sem gurul, ha nincs motorja. Ez esetben a mozgató motor szerepét betöltő két szervező, Balla Marcsi és Kovács Lajoné, Kati önzetlen és áldozatos munkája elengedhetetlenül szükséges volt az est sikeréhez. Ők és a hozzájuk hasonló emberek a magyar kultúra észrevétlen és több megbecsülést érdemlő motorosai, akik szívükkel lelkükkel, és nem utolsósorban tudásukkal szolgálják az ország népét. Remélhetőleg nem csupán Kéthelyen, de másutt is e kis hazában. A köszönet, elsősorban, őket illeti.

 

 

 

Legutóbb szerkesztette - Bányai Tamás