Nincs kép
Egyéb

Pufuletul meu

összement hasán laptop gyomrába belefér az étek anyatej dagad melle nő neki is végre álmatlanságát hiába fiatal  idegbetegségre váltja akár egy bérlet minden éjjel üvöltene pedig csak pihenni volna jó nem pedig hülyén fogalmazva szeretni azt is akit nem is [… Tovább]

Vers

Halálra ítélve

Halálra ítélve mint ember. Mint fontos tagja a társadalomnak. Sorvadó testbe veszett remény. Úgy jön az öregség, ahogy a szomj, az éhség: elkerülhetetlen-kegyetlenül. Nézd, körülöttünk annyi a kérdőjel, mégsem történik semmi. Tudom, nem álom ez a hely, de valahol kell [… Tovább]

Vers

Hártyajáték

    Ébredek. Gondolataim felriadt madárraj, szétrebbenve keresnek menedéket a szoba távoli pontjain, majd megülnek szürke hallgatásomon. Élénk, fekete gombszemük kísér, hogy felkelek és levetem magamról az éjszaka mázgás álmait. Vállamon minden nap karcos, sziklányi terhe: soha többé nem jön [… Tovább]

Vers

Over

Úgy húzom le a bőrt testemről, mintha egy overálból bújnék ki, már nem véd meg semmi.   Újra törékenynek lenni -önmagammal közelharc-, ahogy a tükörre borulva sírok, és újra csak allergia a piros szem és nem hiányzik senki, nem halt [… Tovább]