Pásztor Attila - Atyla : Holtvágányról

Nagy László nyomán

Angyali fényben létező,

Szentjeid éltén lüktető

Galambszívekben rejtező,

     Mi felé halad az ember?

 

Hazugok, éber hitszegők,

Egeket s földet rengetők,

Sanyarúk sorsán cselt vetők,

     Mi felé halad az ember?

 

Programozott célképernyőn

Elmesugár a “megmentőm”.

Gondolatot elsüllyesztőn

     Mi felé halad az ember?

 

Kitalált múlt és rejtvények,

Havi egy óra költészet.

Csepegő késű böllérek,

     Mi felé halad az ember?

 

Vigyázban álló bőrfejű

Hiszi, hogy ölni nagyszerű.

Pedig a lélek Egy-ügyű.

     Mi felé halad az ember?

 

Szónoki fortélyt zengetők,

Háborúkat megtervezők,

Halálba népet kergetők,

     Mi felé halad az ember?

 

Teleportált évezredek,

Tudott s hiányzó láncszemek,

Hamis a térkép, látlelet.

     Mi felé halad az ember?

 

Öt ágra festett csillagok,

Repülő csészealjasok,

Szállva magamba hallgatok.

     Mi felé halad az ember?

 

Felejtett angyalok előtt

Hullnak a mennyet döngetők,

Hullnak a szennyet pörgetők…

     Ugye, még szeret az Ember!

Legutóbbi módosítás: 2019.10.29. @ 10:07 :: Pásztor Attila - Atyla

Szerző Pásztor Attila - Atyla 227 Írás
Becsületes nevem: Pásztor Attila Művészet kedvelő, ok-le vele s bohó mérnök víg zettséggel... NME 1985