Marthi Anna : Kép szelet

Minden tejszagúságon innen,

átvérzik a tejszínű anyai hormon,

s amint kitelik a csend,

biztonságba fárad el, mint csecsemő

mellemen – a tudat, hogy bármit teszek,

szerelmeddel fedezve, s mi mindent fedezek fel

benned-általad… és egyszercsak veled.

Minden tejszagúságon túl is,

vagy nekem. Ez jó. Most a születés

körül, ne aggódj. Fiatal időkben mérem

a közelgőt. Szavak nélkül is szép,

mikor kizöldül képzeletemen innen és túl,

tükörként, illatként, beengedlek,

és élővé formálod a tárgyakat.

 

 

Legutóbbi módosítás: 2019.08.15. @ 11:48 :: Marthi Anna
Szerző Marthi Anna 1341 Írás
lélekbúvár lennék mint oly sokan "Kinézek a térre, és ott ég a fájdalom, a szerelem kísérteties varázsa. Félbemaradt lángolások mögött jössz, a bőröd is csak árnyék egy sehova-úton; arcod a nézés dadogása, ismeretlen kerülők a személyes veszteségek körül - kezeddel intsz, már nem is nekem, a szubsztanciálisan felfoghatatlannak, annak, amitől egy másik sors mindig másik sors marad. Rámvetülsz, rád vetődöm. S mindenünk odaadjuk ez érintő, kósza integrációért a tér s a szívek nagy zűrzavarán át. Valamikor féltem volna tőled, féltem volna, hogy elhagysz, s egyedül megyek az utcán anyagtalan csillagokkal szívem programjaiban. De most már tudom, ez nem csőd, és nem is bánat. Hanem a szabadság részletei. S fel kell nőnünk bizonyos szépségekhez mindenáron." Pardi Anna: A távollevő és az utak