Vers

Zsebversek

Zsebversek       Koosán Ildikó   Emlékmorzsák kitárt karokkal integetfeléd a tegnapi valóds mint aki szolgált elegetkilopja múltadból a jót.   Öregedőben idegenek közt kuncsorognéhány megértő szó utánbarátot, társat ott hagyottjólétét  ápolta csupán  Fiókrendezés kidobható a szerelem  ismint régi megunt szép ruharádöbbenünk, mily köznapislett frissessége, illata  2017. április 30. [… Tovább]

Vers

Viharban

 Viharban                Koosán Ildikó  borzolt kedélyem tüskéin fennakadvaesélyem sincs lírai hangulatra;a tér felől az úton kanyarogva bőszült szélvihar száguld,  hólevet permetez   emberre, szeméthalomra, miközben éna zebrán átkelők közt lavírozok közúti fények,   kifordult esernyők rengetegében nekifeszülve a szélnek,   hogy átérjek végre  a tér [… Tovább]

Fordítás

Mitat Çıbuk: Tudod-e?

Emléked megfakult szememben Özönvíz sodort tőlem messzire Életem azóta sötét színtelen Mint napfény nélkül a természet. Nászdal helyett ma Hicran siratója tódul ajkamra Ellenfeleim – vak denevérek – Ülnek lakodalmat felettem És hennával kenik szép kezeidet Tudod-e? Csak arra vágyom [… Tovább]

Kisregény

Imola 7.

  Keszthelyre érve Imola kissé felvidult. — Nézd csak! — mutatott ki az ablakon. — Itt a Balaton. Egy kereszteződésnél szálltak le a buszról. — Sok sikert nektek a továbbiakban! — búcsúzkodtak tőlük a többiek. — Nektek további jó utat! [… Tovább]

Vers

– csütörtöki –

Végül csak az lettem, ami vagyok, valami kimondottan én. Ha műfajom határoznám; kalandregény. Kifejezetten hasonlítok arra, ami lenni szerettem volna régen, villanás a szürkült semmiségben, vagy valami szokatlan neszből csendült dallam – összetett vagyok, akár a rend – lepedő, párna, paplan. [… Tovább]

Fordítás

Mitat Çıbuk: Széthullt gyöngyök

Mitat Çıbuk: Széthullt gyöngyök (Yalpalayan inciler) Ford.: Gősi Vali, Bartha Júlia nyersfordítása alapján 1. Érkezésedre felragyog a város Kezed fehér Ajkaid rózsásak Itt a kezem Tartsd a tiédben Szorítsd akár egy gyermeket  2. S míg képzeletem hajadból sző  Hálót a [… Tovább]

Vers

A pillanat

A pillanat gyorsan elszaladSzempillantásnyi idő mely gyorsan haladA legtöbb ember a pillanatoknak élKi tudja a holnap mitígér? Oly hamar elillannak a percekÉszre sem venni, hogy mennek el az évekEzért éld boldogan minden percedMert az óra kegyetlenül ketyeg S ha megbántottad [… Tovább]

Vers

Soha ne add fel

    Ha már úgy érzed minden ellened vanSzíved vérzik, életed oly boldogtalanHa fájdalom és tragédiák hullámain evezelTe csak küzdj tovább soha ne add fel Nem tudhatod, hogy mit hoz a holnapA reményt a lelkedben mindig benne hagydVárhat még rád [… Tovább]

Vers

HATVANÖTÖDIK SZÜLETÉSNAPOMRA…

1952 április 26. M. Laurens HATVANÖTÖDIK SZÜLETÉSNAPOMRA…     Hatvanötödik születésnapomra, …pomra. Tákoltam magamnak e költeményt, …teményt. Kitűzhetem e pár sort a kalapomra, …sorra, Talán nyújt némi kis reményt, …keményt. Hatvanötödik születésnapomra, …pomra. Strófát írtam én hozomra: szerény, …remény. Bár [… Tovább]

Novella

Szerelem

Egyet érzett csak, valami nagyon ismerős, forró érzést valahol a mellkasában, meg a szíve körül.   Endre bácsi egészen közel húzta a székét az ablakhoz és nézelődött. Így szokta meg, mindig így tett ilyentájt ebéd után, miután szív és vérnyomásgyógyszereit [… Tovább]

Vers

Sodrófa – nyújtófa

  A mozdulatok sora közös bennük, vagy elnyújtjuk,  vagy körül is tekerjük, egy visszafogott, vérbő asszony-virtus, a kezek tánca, lenyűgöző ritmus, s a  görgölőző ujjak nem tanulták, csak kedvcsinálónak tudták a munkát, és jobbra-balra, tapintón terelve megiramolt  a tíz ujj [… Tovább]

Novella

“Vakrandi”

Harminc év körüli férfi lép a forgalmas kávézóba. Körülnéz, majd felfedezi akit keresett és elindul felé határozott léptekkel. Tímea fehér, spagetti pántos trikóját igazgatja. Barna bőre fényesen csillog, néhány napja a Velencei tónál szerezte ezt a kellemesen barna tónust.   [… Tovább]

Novella

DILLHERR EZREDES LOVA

Történet a labanc világból   Bremer hadnagy csak intett, nem hangzott el parancsszó, nem harsant kürtjel, a svadron mégis megállt. Néhány lovas kapkodva, nemrég kilőtt pisztolyát töltötte újra, mások a lószerszámok szíjait igazgatták. Dillherr ezredes felkaptatott az út menti dombra, [… Tovább]

Humor

Szurkák

Szurkák               * kihúzni a harag méregfogát, vagy csörgőkígyómérget fejteni bátorság kell és szakszerű tudás, az esztékával nem jó kezdeni…                           * Autó, piros, egészen ép, utasa  jövőbe száll vele; vezetni tudás kéne még, s a múltba-látás hátszele.                         * ma sztár lehet a fénybe hemzsegő darázsderék, [… Tovább]

Vers

Te vagy

(Parafrázis: Nazim Hikmet, Újra te c. versére. Ford.: Eörsi István) te vagy mindörökké a kikötő felé haladó hajó nyugalma te vagy titkolt szenvedélye a kalandozóknak te vagy a távozás – az örök lehetetlen – szeretek eltűnni mélyen a szemedben akár [… Tovább]

Novella

A barna bőrcipő

Már két órája kísérgették a francia multi cég embereit. Egyik építkezésről a másikra mentek. Az egyik cipője iszonyatosan szorította a lábát. Reggel még észre sem vette, vagyis csak annyira, hogy picit szokatlan volt, de betudta az előző napi hasonlóan sűrű [… Tovább]

Vers

Óda a Rózsához

A Napút 2017. 3. sz- ban megjelent haikupályázatra beküldött vers. Óda a rózsához   Koosán Ildikó     Rózsa! Te királynőpompa, féltett porcelánékszer, ünnepi oltár; bársonnyal bélelt bölcső, harmatringató drágakőkegyhely; tavasznapkeltén litániába rejtett szerelemóda; csöndillat-futam eolhárfapengető lélekhúrokon; lész sóvárgóid össztűztekintetétől [… Tovább]

Vers

FÜSTKARIKA

  M. Laurens FÜSTKARIKA   Valaki füstkarikákat pöfékel. Talán az Úr maga, vagy az istenek… Tűzhányót játszik egymagában netán, Gyűrűkkel füstölve fel a kék eget. És pörögve nőnek a gomolygyűrűk, Szétoszlanak fenn, hol feledi az ég, A füstkarika is egy múló [… Tovább]

Vers

Újhold

A hegy ormán ritkás köd lebeg, torkomat hűs szél kaparja, egy fácskát könnyedén megcibál, riadt madárka fakad dalra.   A közeli bokron ott csacsog, válaszra hangol a párja, táncol az újhold az ág hegyén, s egy pattanó bimbó is járja. [… Tovább]

Kisregény

Imola 6.

    Ha nehezen is, de sikerült mindkettejük számára helyet biztosítani. Ám a kinyitható tábori ágy mindenre jó, csak alvásra nem. Mindent megpróbáltak, hogy a két vasrudat, ami az ágy szétnyitása után nyomta a derekukat és a hátukat, valahogy kiiktassák. [… Tovább]

Vers

Megszületett a gyermekisten

Megszületetett a gyermekisten,kiömlő vért hozott magával,megjött érett halál szagával,hogy ránk valódi mérget hintsen.Megszületett a gyermekisten,trónja anyjának dús keble most,holnap majd felhág a csúcsra is,hogy onnan jól körültekintsen.Megszületett egy vad viharban,anyjának teste a vára lett,csitítja őt a szolgahad már,s csitít a [… Tovább]