Emlékirat

Válasz Peer Krisztián legújabb versére

Mocsár Zsófia Alexandra Lányom ma is, akárhol is legyen… A fotón a férje, Peer Krisztián. http://fidelio.hu/szinhaz/2016/06/24/25_evesen_elhunyt_mocsar_zsofia_diszlettervezo/     mióta elmentél kétszer leestem a lábamról nem tudni miért hiányod idegsejteket égetett el bennem melyeket sohasem regenerál már semmilyen idő az órajárás [… Tovább]

Sci-fi

AZ ELVESZETT KOLOSTOR

ÚJ GALAXIS ANTOLÓGIA 2010.     — Közeleg az idő, melyet rendünk alapítója meghatározott. Készen állsz az útra, Tommaso testvér? — Igen, apáturam — csókolta meg a szerzetes a feléje nyújtott kézen megcsillanó Szent Gyűrűt, Gioacchino da Fiore gyűrűjét. — [… Tovább]

Kisregény

Imola 3.

Imola 3.   A nővérek elmesélték Apor püspök úrnak a szörnyű éjszakát, ő csak annyit mondott nekik szomorúan, hogy maradhatnak, ha úgy gondolják, de a biztonságukat nem tudja garantálni. Március utolsó előtti napja volt. Este a szovjetek egy csapata benyomult [… Tovább]

Vers

Alkalmi origó

saját fotó Alkalmi origó        Koosán Ildikó ingerültségbőlcsapódtam akkor hozzádmentőövemhez más híján lettélépp te az elfogadhatócsak semmi pánik úszni tanultamegy kiszáradt mederbőlveled a partra 2017. március 31.  

Novella

Tavaszi zsongás

Vége a csontig hatoló nedvességnek, a lélekre hajló fázós búnak! Megelevenedett a város, és valami furcsa öröm járta át a szíveket…   Hirtelen toppant be a tavasz a didergő kisvárosba. A fekete fák pár nap alatt bimbót, levelet pattintottak, ibolya, [… Tovább]

Vers

Sziromoló

  A fehér szirmok szítták a világot, ahogy a karcsú mandula virágzott, s mert levette a válláról a gondot, a szomszéd meggyfa szirma is kibomlott, s belüktetett a gondos szívverésbe a százszorszépek fű közötti rése, az újult öröm belepte a [… Tovább]

Élménybeszámoló

Velence

 Koosán Ildikó Újra Velencében Először az 1960-as években. Alig emlékszem. Az összbenyomás kábulatába járkáltam, szinte lebegtem a boldogságtól, hogy ott vagyok, amit soha nem reméltem, s ott voltam mégis. Élmény volt a Piazzetta árnyas árkádjai alatt sétálni, és a galambok, a felröppenők, [… Tovább]

Novella

PEPPŰ

A történet valós, nővérem elbeszélése nyomán. Fotó: internet   A második világháborút követő években sötét korszak köszöntött be a magyar falvakban. Nem ropogtak már a fegyverek, az ágyúk sem dörögtek, de a jobb érzésű emberek lelkében továbbra is háború dúlt. [… Tovább]

Vers

Az igaz barát

Körül vesznek a jó barátok Ha bajban vagy a segítséget tőlük várod Ekkor fogod megtudni Ki fog melletted állni Sajnos kevés az igaz barát Ki meglátja szíved fájdalmát Becsüld meg e jó barátokat Kik neked vígaszt nyújtanak Ha a szeretetük [… Tovább]

Vers

Árok

Nagyon vigyázz hova lépszKörbe vesznek árkok amerre csak mészA világ ássa ki, s észre sem veszedHazugsággal, ámítással csapja be a szíved A teher súlya alatt oly nehéz észre venniMilyen módon lehet kiszabadulniNe add fel a reményt, egyszer feljutszA sok csapdából [… Tovább]

Hírek

MEGJELENT!

Megjelent Mészáros László: Teknősbéka-valcer című kisregénye, és a Sziromhasadás című verseskötete! A kötet címe: Sziromhasadás.  Már ez is meghökkentő, és az átlag olvasó előtt meg is jelenhet a kép.  Hasadás a virágszirmon. De nem is ez az valóságos.  Az igazi [… Tovább]

Vers

VILLON UTÁN SZABADON

M. Laurens VILLON UTÁN SZABADON Nil novi sub sole*   Ha befognám egyszer a számat, s nem jártatnám többé pofámat, pár ember végre boldog lenne, ki még álmában is: élve eltemetne.   Ha lehunynám egyszer a szemem, menten ellopnák mindkét [… Tovább]

Elbeszélés

Imola 2

    Miután az alagútból kijutottak a szabadba, eldöntötték, hogy várakoznak egy darabig, talán akad majd, aki erre jár, és elviszi őket egy darabig Győr felé, ahová mindenképpen el akartak jutni. Az volt a legközelebbi püspökség. Március vége közeledett és [… Tovább]

Monológ

A kétarcú anyag

Noha leginkább glosszaként íródott a cím alatt megfogalmazott szösszenet, az illusztráció beszédes. A témában illetékesek gyanúja szerint a láncreakció előre haladtával, ott az anyag találkozhat és reagál az antianyaggal.   A téma bevezetése:  A Kisfaludy György által hangoztatott tézis, miszerint [… Tovább]

Vers

Ihlethiány

Üressen áll a papírlap, hónapja már kezem tollat nem szorított. A költészet itt hagyott, gyorsan elment, épp legyintett, nem búcsúzott, csak szaladott. Már messze jár, de a papírlap,  a tollszár még mindig vár s ha majd eljön a pillanat s [… Tovább]

Vers

ALSZOM

A parti séták megkötött csendjekapaszkodás az ismeretlenbeönnön magamhoz érő öleléscsak az idő az idő az kevés Levetkőzhetnénk meztelenremagunkra megint mázat kenveeltünne minden tévedéscsak az idő az idő az kevés Szoborrá fagyni egy terembenlátogatókkal nézni szembesebeket ejteni mint a késszemükbe köpni [… Tovább]

Vers

FOHÁSZ

Fotó: internet     Tavasz-lélekkelírom a dalt,fölöttem fényescsillagösvény,Csaba királyfiősi útja… Fényéveken túlirejtett világ,milliárdnyicsillag-tekintet,a mindenségszeme lát. Fenséges égboltmutass utat,fényt,józan észtmutasd az embertki méltón éliés követiősei hitét,mutass jeletbátran viselniés elbírni azelbírhatatlant,erőt adj, hogymegéljük minda holnapot,a láthatatlant! Reménykedemtavasz-lélekkel,márciusicsillagkupolaölel égi csenddel.           

Vers

Madártávlatból

“Sosem volt még ilyen kék az ég…” Hiába gyűrte maga alá az ősztávolodó lépteidet,most vigasztalásképpenibolyaszőnyegenkínálkozik a tavasz.          Ha úgy tetszik,madártávlatból szemlélem,míg lenge selyemruhájátszétteríti halkan.                    Lábujjhegyre se kell állnom,így könnyebb lesza barkaágat megtalálnom.                     Hónapokon át matatott a tél,jégvirágom szinte megzavarodott,olyan hosszúra [… Tovább]

Vers

piszoárban

a piszoárban farokra mérnek mindent aki az ajtón túl gazdag uraság itt bent még lehet szakadt koldus is   könnyek fakadnak és mellek döngenek és a falon lógó tükör se torzít annyira   hogy hihető legyen a szemfény-vesztés

Vers

Vinyu

előttem tekert rozzant biciklijével napi rutin a sarki kocsma hiányoktól sóhajtva néz fel lassan az ötvenet tapossa huszonkettőezer a havi limit és közmunka évente kétszer könnyét nyelve elfordul mivé vált benne az ivás kényszer ha asztaltól asztalig koldul – nincs [… Tovább]