Rám feküdt egy sötét felhő,
szakadt fodrán jeges eső
bugyborékolt a világra.
Gondolatok tompaságba,
szitkozódva félhomályba
burkolóztak mélyre zárva.
Megjárva a poklok poklát,
szeretetet átkarolnám,
belebújnék az ölébe,
álmot hintvén a szemére,
selyemszalag lennék lelkén,
ha én most ezt megtehetném.
kép : internet
Legutóbbi módosítás: 2017.03.09. @ 18:36 :: Ötvös Németh Edit