Vers

Nőnap elé

(2017)   Valahol összeomlik a Világ, van ahol arcokat cirógat az édeni béke, vasfogú a teremtő ítélőszéke.   Most hadd forduljak hozzád te rosszat s jót elbűvölő, érted nyúlok öntudatlanul, ha elmém átver, a cselszövő. Te vagy  a váza, víz [… Tovább]

Vers

Szárnyaszegetten

*Szabó T. Anna befejezetlen soraira *„…Hogy őt, az embert, a lényt, a fényt,  fázó gőgjében meg ne lássák,”  szárnynak magára terítette vágyait rejtő éjpalástját… Azt hitte, így már láthatatlan,  szállt ibolyakék szenvedéllyel,  de jött a hajnal, feltárta titkát;  szárnyaszegetten sír [… Tovább]