És jött az éj a csillagok
felgyújtották az eget
hideg volt és fájt a szó
csak a hó recsegett
És olyan fényesség terült
az egész téli tájra
mintha az ég minden csillaga
egy pontra fókuszálna
és a fénylő ég alatt
elbitangolt lelkek
a hold tekintetétől
gyilkos transzba estek
Vajh mi ez az őrület
az agy vicsorgón lüktet
a végtelennek vélt idő
most végtelenbe veszhet
Akkor ráborul az ég
a fagyos téli földre
és sötétség költözik
az üres szemgödörbe
Legutóbbi módosítás: 2017.03.20. @ 17:56 :: P. Tóth Irén