Pődör György : Csillagfátyol

 

 

Kemeneshát felől mintha pánsíp szólna,
s a felhőpárnán Szeléné csillagfátyla
libben, szememet az éj nem bántja
mikor szíven érint fénylő holdsarlója.

Aztán lényegtelen lesz a perc, az óra,
a párna és az örök szerelem álma
pillámat egyszer húzza majd visszarántja
amint emlék úszik égi mutatóra.

Napot sejtetnek már a derengő ködök,
s amíg az alvó arcod mellett őrködök,
nyitottá csókolja szemem ezüstsugár.

Mérlegben letisztul a türkizkék egész,
emlékek szellőivel suttogva becéz.
A hajnal lángja ígéret, nem füst csupán!

 

 

Legutóbb szerkesztette - Pődör György
Szerző Pődör György 28 Írás
1948-ban születtem Vasszilvágyon. Mérnök-tanárként tanítottam főiskolán, középiskolában évtizedeken át. Verseket régóta írok. Első verseskötetem a nyolcvanas években jelent meg,melyet még hét követett. Közel ötven antológiában szerepeltem.