Egyre kevésbé szeretett ott elidőzni. Volt a helynek valami elhanyagolt hátsókert jellege. Úgy érezte, a különleges státus (lejegyezve, megszámozva), alig leplezetten csak menedéket ad az őz számára. Éhes volt, korgott a gyomra, kitágult a pupillája.
A kenyeret újra meg kellett törnie. Ráébredés utáni szertartás, ahogy íztelenséggel védekező fagyott falatot a szájához emeli. Ha a Nap besüt a kis térre, hunyorogva még köszönetet is mond érte Távolról úgy látszott mozog a szája Vagy amit mondott, [… Tovább]
Csikorogtak a kerekek. Megálltunk minden állomáson és megállóhelyen. Késtünk, elég sokat. A 424-es még elidőzött a Sárvíz völgyében mielőtt hosszú kanyarral a Hegyhát elé fordult volna. Ilyenkor kikönyökölve néztem a sötétben a fénylő sín ívén szikraesőt pöfögő mozdonyt, míg rám [… Tovább]
*Matematikai tétel az oksági folyamatok valós és képzetes részének spektrális összefüggéséről. kép: Marco Virgone Valahogy lépésekben öregszem, mindig csak télen. Gondolom a várakozás, a hideg, de teszem a dolgom tegnap, holnap, ma volt hogy azt mondtam, már nem [… Tovább]
Nem tudom mennyi van igazán Belőled, ki este holdfényben körbesétál a szobámban, leül az ágy szélén csendben, és mennyi van belőlem még, ki némán hallgat, és ha eltűnsz nem szólít, csak összerezzen.
Nem tudom mennyi van igazán Belőled abban, ki este holdfényben körbesétál a szobámban, leül az ágy szélén csendben – ide kellene egy vessző és mennyi van belőlem még abban, ki csak – itt hagyjuk el az “abban”-t hallgat és ha [… Tovább]
(Snittek) A szag, különösen így nyáron alig elviselhető, de nem ezért próbált távolabb maradni a ketrecektől. Már így is két kutyája volt innen, korábbi látogatásokból, a másik három mellé. Nem is akart jönni, tartott ettől a helytől, de [… Tovább]
kép: csekati…őszi fények * Hideg volt a hajnal a levegőből kifagyott minden illat most idő kell míg lassan a föld, az avar feltölti kora délutánra a levelek közti teret, itt-ott barna erezet tétova öreg kezekként egybe simít árnyékot [… Tovább]
* még mindig karodban, a függöny résén beszökő halvány fény talán erősebb már az arcodon, így rajzol emlékké… tudom, még nem alszol, vállamon pihensz csendben, lehunyt szemmel… nemsokára indulnom kell, finoman ölelem át félálmod, összesimulni ezer ponton, [… Tovább]
* Csak kő és homok a kulacs szivárog a megmaradt víz azt hiszem nem elég már visszafelé. Mondanád: Útra vágytál! Nem? pedig én csak vártam a gépem roncsa mellettem körben kő és homok Így késő délután szűnik a [… Tovább]
