Hónap: 2016 április

( hagyaték )     Lassú vérfolyók, zuhogó, csobogó. Átszakad, fellobban. Szív dobban. Megáll. Ég felett, föld alatt. Veled. Nélküled. zuhanás, szárnyalás. Emlékek rajzai szememben, amit te láttál odafent, és ami maradt belőled. Idelent. Kipusztult erdők, felégett mezők, Idegen városok. [… Tovább]

horror vacui       csak a semmit forgatod teszel mintha rejtőznél pedig látszat vagy csupán rajtad a mayák fátyla    és várod míg a világ visszamászik a fákra

Az áprilisi, felhőtelt egeknek, mint fehér karácsonyfák, úgy üzennek, a zöld közül kilesve, fölfelé ég, a lélegzethez igazított fénység. Izzó csokor. Áganként szál a szálra. Egy óriás borítja rá a tájra, de úgy, hogy kiragyogjon jó előre, a vadgesztenye fénylő, [… Tovább]

rögökké válnak bennem a mérgek kiizzadhatatlan elfojtások feszülnek bőröm alatt köveim minden egyes lépésnél összekoccannak ahogy a fogcsonkok álmok alatt visszavetett életösztön mereng a sarokban araszonként egyre jobban sárgul ahogy szemfehér bogarak döngenek halált nyirokmirigyeim oldalába karcol 

                                                         Jóllehet, nem érzem őt – mikor, merre, mit –,              [… Tovább]

350 ezer forint! A Bild … szerint ennyit biztosan hazavihetnek a pucérkodó párkereső műsorok résztvevői… http://www.blikk.hu/sztarvilag/sztarsztorik/napi-60-ezret-keresnek-a-meztelen-parkeresok-video/95srg3w   Semmi más nem érdekel Ha Ádám bennem keresi Évát És eperízű óvszerrel jön Este tíz után megtalál: A média-kifutón vagyok   Zsigerfüggők kukkoljatok [… Tovább]

Megrázó            koosán Ildikó a falu havas színteréna szél lépésben ballag,nincs erre fontos esemény,ha van, a kő is hallgat; megkörnyékeztek egy leányt,de mégse akadt  párja, terhét, s a rettentő magánytkis koporsóba zárja; és minden éjjel ott osona fák között az árnya;nem tudhatja, hogy elhozomhírét [… Tovább]

    Ősz hajad ezüst felhővé lényegült,könnyektől fátyolos ég-szemed tükörré,törékeny tested kecses angyallá lett,vigyáznak, óvnak örökbecsű szentek. Megkoszorúzva arany-fény ágakkal,vágyak kötelétől lágyan eloldozvaragyogsz örök nőként, gyönyörű Madonna,könnyező árváid halhatatlan anyja!

Lehet, mégsem kéne többé futnom,csak a szél mögötti csend a jussom.Pedig mennyi-mennyi szépet látnék,ha nem éjjel futnék, mint az árnyék.

    Híd, mely összeköt múltat s jövőt. Domború hátán baktató nap viszi az idők súlyát.   Halk suttogás: Ne nézz vissza…   Elvesztek a fények, a hidak. Messze hajó úszik… Álombéli, képzelt vizeken.  

    Letérdelt elém az idő,belém lapozott,múltamból idézett,felolvasta mindazt, mit otthagytam valahol félúton,nem emlékeztem semmire,könnyebb volt mondani:“nem tudom”. Kitérdepeltem a térbőlIstent eltérítve hitétől,mellyel mindent megalkotott,én a helyébe Anyámat láttam ott.             ( Rajz : Kapocsi [… Tovább]

    mikorra érik oda időnk mint a valóság tiszta fonalát simítom kezem arcodra meghittség és odaadás közé elválást feszítenék-e ki vagy hagyod átérni szívedig szerelmem?      

(Ez a valami, itt versnek készült) (A fenti zárójeles szöveg is egy vallomás) Ki is vagyok, ha nem döfök, és nem szúrok, csak hallgatok? Vers lett volna ez, megsúgom, de oda lett az alkalom. Ha borzadok, borzadjanak, szerényen szégyenlős szavak. [… Tovább]