Nagy Egon : Hontalanság

 

 

Hogy mit érzek,

nem tudom.

Szeretném,

ha gondolatom szabad,

szívem pedig tiszta lenne.

 

Meghal az ész,

hadat üzen a szív,

összecsavarodik minden.

 Érzem a bűzt.

Nedves a fal,

készül a penész.

A szív felakasztja magát-

agytekervénnyt használ-.

A lekem vasoszlopnak ütközik.

 

Olykor  szeretnék megszűnni létezni.

 

Néha kijárok a vasút mellé.

Nézem a vonatokat, ahogy

megpróbálnak sietni…

 

Szerettem azt a lányt,

aki közeldő vonatként

először érintette szívem.

A rozsda tovatűnt,

és én újra éreztem.

 

Néha kijárok a vasút mellé.

Itt szoktam verset égetni.

Gondolatommal gyújtom lánga,

Szívem teszem hamutálnak.

 

Érzem,

hontalan vagyok.

Látom, hogy  versem oda,

gondolataim ott vannak sínek alatt

 szívem pedig hamus és lyukas.

 

 

 

Legutóbb szerkesztette - Nagy Egon