Nap: 2016.04.09.

Vers

Megégetett hitvallás

2016.04.09. Nagy Egon 0

Elégettem a verset, mert megtehetem. Szívem, rozsdás márványkertben védem, s ha kell égetem érted. Ég a vers és ég a szívem  mert hittem és hiszem,  hogy hitem hitetetlenül határtalan. Milétem, mint költő elenyész, mert hitem megemészt és a márványkert odavész. [… Tovább]

Kisregény

Összefércelt sorsok – Előszó

2016.04.09. Pápay Aranka 19

Szeretettel ajánlom ismét… Előszó a memoárhoz   Születésünkkor hozzuk magunkkal úti tarisznyánkat, ami az előttük járó nemzedékektől kapott örökségtől súlyos. Ezt aztán jó esetben szüleink gondosan gazdagítják, a sors pedig kegyesen hozzáadja a maga jutalmát,  vagy kegyetlenül kiveszi belőle a [… Tovább]

Vers

Válasz Petri Györgynek 2.

2016.04.09. Marthi Anna 6

sorsadó lomok tűnjetek mint a könnyek elengedés terhe bearanyozna bús jelent mégis zenél a kéz kattog az agy viaskodik a türelem tán fontos szemeiben van a part évekkel előre gondol minden ami ma zajlik láthatatlanul folyik át szellemhíd alatt énem [… Tovább]

Vers

Szeszélyes április

2016.04.09. Bakos Erika 0

Rúzs-színű rügyet bont a szél,hajakat kócol, s szemtelen,bújik ing alá, szív fölé,bolondos, mint a szerelem. Hamvaszöld ruhában a rét,rajta ezer pihés pom-pom,napsugár színét kibontja,szempillát rebbent lányokon. Virágruha őriz álmot,fagyoktól retteg a bibe,riadt csikó az április,még nem fogad kegyeibe. Harmatbölcsőt ringat [… Tovább]

Novella

A vákuum zongora

2016.04.09. Meyer József 0

Hálóról vett illusztráció.   Borura derű! A hirtelen támadt fényözönben lépett az ablakhoz, kihajolt, kíváncsian tekintett le a kis utcára. Az aszfaltot benépesítette a színes forgatag. Suhancok gördeszkázva szlalomoztak a hazaigyekvő emberek nyüzsgő forgatagában, többen összecsukott esernyőjükről rázták a vízcseppeket. [… Tovább]

Vers

Majdnem randevú

2016.04.09. Bihari Csilla Rózália 13

Szép tavaszod árnya rám vetül, Miért nem hagytál nyugton, egyedül? Porlepte pad árnyékán ülünk, S csendbe fojtjuk minden vad hitünk.   Rügyekbe feszül az indulat, Miért nem engedsz neki hát utat? Mire jó a majdnem randevú? Csended szétrág, mint vén [… Tovább]

Vers

Az üveghegyen túl

2016.04.09. Márkus László 4

    Arcod szépen metszett élét  néztem hajnalig,  az álom elkerült,  de megtalált a reggel, mely most is korábban érkezett. Mint mindig, amikor nálam jársz.   Moccanni sem merek, éberen őrizve álmodat, tébolyultan szuszakolnám vissza a lepergett homokszemeket, ám az [… Tovább]

Vers

Már harminc éve

2016.04.09. Haász Irén 7

Már harminc éve…! Istenem, ha visszamennék, hirtelen     Már harminc éve…! Istenem, ha visszamennék, hirtelen megcsókolnám ősz kóchaját, agyonbarázdált homlokát.   Meg kéne mondanom neki, én vagyok, aki szereti ma is, harminc év távola nem festi arcát át soha. [… Tovább]

Vers

Psycho logos

2016.04.09. M.Simon Katalin 9

  Zuhanás. Érzed a súlyt, amint a mélybe húz. Küzdeni nincs elég erőd.   Félelem. Kiáltanál. Torkodban a hang béna. Menekülni innen!  Lábad a parancsot megtagadja.   Segítség kéne! A magasban tenyérnyi csillagos ég. Ha közelebb lenne, nyújtaná kezét… Elmerülsz [… Tovább]

Vers

Vágyaim

2016.04.09. Dezső Ilona Anna 2

Illusztráció: saját festmény, 40 x 40 cm, vászon-akril                                                        Lassan vajúdik a törékeny Hajnal,                                                                kebléből vörös rögként tör fel a Nap;                                                                méregcseppeket hullat színarannyal,              [… Tovább]