Válasz Petri Györgynek 2.

sorsadó lomok tűnjetek mint a könnyek

elengedés terhe bearanyozna bús jelent

mégis zenél a kéz kattog az agy viaskodik

a türelem tán fontos szemeiben van a part

évekkel előre gondol minden ami ma zajlik

láthatatlanul folyik át szellemhíd alatt énem

tüdőmbe tévedt levegő merengésébe száll

vágyam a félelmek macskakövén letérdelt

vasnyakörvét emlékké siratta már életünk

felszabadíthat most egymást fogó kezünk

14látogató,1mai

Szerző Marthi Anna 1329 írás
lélekbúvár lennék mint oly sokan"Kinézek a térre, és ott ég a fájdalom, a szerelem kísérteties varázsa.Félbemaradt lángolások mögött jössz, a bőröd is csak árnyék egy sehova-úton; arcod a nézés dadogása, ismeretlen kerülők a személyes veszteségek körül - kezeddel intsz, már nem is nekem, a szubsztanciálisan felfoghatatlannak, annak, amitől egy másik sors mindig másik sors marad.Rámvetülsz, rád vetődöm. S mindenünk odaadjuk ez érintő, kósza integrációért a tér s a szívek nagy zűrzavarán át.Valamikor féltem volna tőled, féltem volna, hogy elhagysz, s egyedül megyek az utcán anyagtalan csillagokkal szívem programjaiban.De most már tudom, ez nem csőd, és nem is bánat. Hanem a szabadság részletei. S fel kell nőnünk bizonyos szépségekhez mindenáron." Pardi Anna: A távollevő és az utak

6 Komment

  1. Úgy, de úgy megmutatnám Tibor és József! Sajnos egyből ide írtam be az ihletet, ki is találtam a címét, de azt nem pötyögtem be, és elszállt a szép vers. Ami maradt, ez, mint folytatása, ti is érzitek….csenevész. Annál büszkébb vagyok arra, amit Petri György kapott ihletként, és főlag arra, hogy általam idekerül, így talán több ember elolvashatja csodaszép sorait, megosztanám veletek, hát persze, de mennyire! 🙂 Köszönöm szépen, hogy itt vagytok.

    Petri György:
    Improvizáció

    Lágy szürke csillogás
    eső-dorombolás
    a költői elem
    mély s mélyebb értelem

    Egy lehetséges nő
    egy lehetséges férfi
    megy az esőben
    megáll az esőben

    És ennek az esőnek
    dióhéj-ropogása
    talán a búcsúlárma
    talán a moccanó
    új szándék bizalmasa

    Vannak oly kicsi bisztrók
    kerítő keskeny utcák
    ilyesmi előfordul

    Lehetett volna
    de nem így történt

    A lehetséges férfi
    a lehetséges nővel
    egy kirakat előtt
    egy templomtéren

    Az esőben galambok
    ahol sorvadó lombok

    Tükör testük kinyújtja
    összegyűri
    egy autóorr
    lassú elfordulása

    Ilyen délután ilyen
    allegretto esőben
    amikor minden szürke csillog
    akármi megtörténhet

    Efféle ősz lágy
    leves szövetében
    úgy rejtőzik a költői elem
    mint körtében a kukac

    Talán talán talán
    talán egy sál lilája
    lobogtat teutánad
    a városi esőben
    ázott fura kalandot

    ahol sorvadó lombok
    ahol az esőlárma

    Lehetett volna
    de nem így történt
    lehetett volna Semmi
    fogódzó semmi
    kapaszkodó az észnek

    Tekintsd végső dolognak
    nincsen rá magyarázat

    Semmi fogódzó semmi
    szempont támpont
    az észnek.

Hagyj üzenetet